Így kell bevallani az iparűzési adót (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részletesen, példákkal illusztrálva mutatja be az Adó szaklap, miként kell bevallani az iparűzési adót. Az Adó szaklap 2018/5-ös számát itt vásárolhatja meg.

Az adó szaklap friss számának Az iparűzési adó bevallása a 2017-ben kezdődő adóévre című cikke az állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség adóévi bevallásához – például a bevallási határidő, a bevallás-benyújtás módjai és csatornái, a székhely és a telephely beazonosításához – nyújt részletes iránymutatást, továbbá két példán keresztül bemutatja az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való korlátozott levonhatóságát, egyrészt az általános szabályozás, másrészt a kapcsolt vállalkozásokra irányadó speciális szabályok alapulvételével.

2018. január 1-jétől nem választhatja az ekhot a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózó egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység körében szereplő, egyébként ekho választására jogosító tevékenységére. 2018. január 1-jétől a kifizető nem fizet ekhot-t a hivatásos sportoló részére e foglalkoztatása ellenértékeként juttatott bevétel után azzal, hogy ez a rendelkezés a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Ezen túlmenően a kifizető által fizetendő ekho mértéke 19,5 százalékra mérséklődött. Az ekho választásának értékhatára a hivatásos sportolók, edzők vonatkozásában évi 125 millió forintról 250 millió forintra emelkedett azzal, hogy a magasabb értékhatár 2017. január 1-jére visszamenőleg alkalmazható. Az ekho aktuális szabályairól mindent megtudhat Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai 2018-ban című írásból.

A transzferár-dokumentációs kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó szabályozásban jelentős változások léptek érvénybe. A módosítások következményeként a cégcsoportok magyar tagjainak jelentősen módosítaniuk kell a transzferár-dokumentációs stratégiájukat, valamint kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kapcsolt feles tranzakciókhoz kapcsolódó számviteli nyilvántartások vezetésére. Az új szabályokat a 2018. évben kezdődő adóévek tekintetében kell először kötelezően alkalmazni. A Magyarázat a transzferár-dokumentációs szabályok változásaihoz című cikk szerzője bemutatja a legfontosabb változásokat, amelyeket szinte minden kapcsolt vállalkozással tranzakciót folytató magyar adózónak figyelembe kell vennie.

Az adóper – mint minden közigazgatási per – szabályai 2018. január 1-jéig némileg mostoha módon az 1952-es polgári perrendtartás egy fejezetét képezték. Szakmai konszenzus alakult ki ugyanakkor amellett, hogy a közigazgatási perek sajátosságait már nehezen lehetett ezzel a szabályozási technikával kezelni: a bírói gyakorlatnak túl sok helyen kellett „megolajoznia” a polgári perek dinamikájára épülő szabályozás és a közigazgatási döntésre épülő jogvita realitásának csikorgó fogaskerekeit. Ennek a társadalmi igénynek tett eleget a jogalkotó az idén hatályba lépő, közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel. A közigazgatási pereskedési „játékszabályok” változásai című írás gyakorlati szemszögből mutatja be, milyen változásokra számíthat az, aki idén indít keresetet adóügyben.

A 2018. évi változások az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban című cikkében a szaklap megvilágítja azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek 2018. január 1-jétől változásokat hoztak az egészségbiztosításról szóló jogszabályok egyes jogintézményeinek alkalmazásában. Bemutatja továbbá az egyes ellátások megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárások kereteit 2018-tól meghatározó új jogszabály, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény legfontosabb rendelkezéseit is.

Az Adó szaklap 2018/5-ös számában a fentieken túl kérdéseket, válaszokat, jogeseteket is talál. A lap legfrissebb számát itt rendelheti meg.

---