Így kezelhetők a likviditási nehézségek (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.

A hitelszerződés és a kölcsönszerződés a szerződéstípusok (a továbbiakban együtt: hitel- és kölcsönszerződés) között a tágabb értelemben vett finanszírozási szerződések közé tartoznak. A finanszírozás legtipikusabb gazdasági célja a finanszírozást igénybe vevőnél fennálló vagy jövőben keletkező likviditási probléma kezelése. A likviditási problémával rendelkező vállalkozás nem, vagy csak korlátozottan képes az őt terhelő fizetési kötelezettségek esedékességkori teljesítésére. Ennek a problémának a megoldása érdekében történik meg a hitelszerződés, valamint annak alapján, vagy önmagában a kölcsönszerződés megkötése.

A lejárat előtti és a lejárt követelések faktorálása/forfait ügylet/követelés-adásvétel/ invoice discounting ügyletcsoport egy kevéssé szabályozott, de annál inkább a gyakorlatban használt finanszírozási forma. A faktoring egy olyan komplett finanszírozási „csomag”, amely egyrészt működőtőke-menedzsmentet takar (azaz olyan külső forrásbevonást, amely mentesíti a vállalkozást attól, hogy tőkéjét vevői halasztott fizetése miatt lekösse), másrészt vevői nemfizetés elleni védelmet nyújt, illetve követelésbeszedést (soft collection és hard collection) és követelés-nyilvántartást is tartalmaz. Becslések szerint 50-nél is több pénzügyi vállalkozás foglalkozik Magyarországon az élő vagy a lejárt követelések faktorálásával, önálló pénzügyi szövetséget (Magyar Faktoring Szövetség) is alkotnak a piac meghatározó szereplői. A faktoring, mint finanszírozási forma nemzetközi viszonylatban is meghatározó jelentőséggel bír.

A csődeljárást és a felszámolási eljárást a köznyelvben gyakran szinonimaként használják, pedig a csődeljárás nem a szó hétköznapi értelmében vett csődöt jelenti. Bár mindkét eljárás szabályait ugyanaz a jogszabály, a Csődtv. tartalmazza, azonban jogi szempontból lényeges különbség van a két fogalom között. A csődeljárás célja a fizetőképesség helyreállítása, továbbá a hitelezőkkel történő egyezség megkötése a tartozások átütemezéséről, vagy amennyiben az egyezség feltételei ezt lehetővé teszik, a tartozások egy részének az elengedéséről. Ennek elősegítése érdekében az adós vállalkozás fizetési haladékot (moratórium) kap a hitelezőktől. A sikeres csődeljárás eredményeként a cég tovább folytathatja a tevékenységét.

Amennyiben a vállalkozás likviditási problémákkal küzd, a közterhek teljesítése is nehézségekbe ütközik. Az állam elismeri azt a méltányolható helyzetet, hogy a vállalkozások felelős gazdálkodás és reális kockázatvállalás esetén is juthatnak olyan helyzetbe, amikor a közterhek megfizetése nehézzé válik számukra. Az Art. 1. § (6) bekezdése szerint az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha egyéb törvények, illetve az Art.-ban meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Az alapelvi rendelkezésből is látható ugyanakkor, hogy az adómérséklés, illetve a fizetési könnyítés nem feltétel nélküli.

A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről bővebben az Adó kódex 2017/10-es számában olvashat, amely itt rendelhet meg.

---