Így megy az adózás az adóparadicsomokban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A médiában időről időre felbukkannak közismert emberek offshore-cégeiről szóló hírek, amelyeket ki-ki a maga szájíze szerint igyekszik – többnyire prekoncepciók alapján – magyarázni. Írásunkban bevezetjük az Olvasót e vállalkozások adózásába. Nagy titkokat és trükköket nem ígérünk, de megismerkedhetnek a jogszerű magatartás egyes szabályaival.
1. A fogalmak
A minap felütöttem az Idegen Szavak és Kifejezések Szótárát és a Magyar Értelmező Kéziszótárt, de sajnos a címben szereplő egyik szó pontos meghatározásában sem tudtak segítségemre lenni. Mivel a magyar jogszabályok sem tartalmazzák e kifejezéseket, kénytelen voltam kicsit az interneten keresgélni. Már az első néhány gombnyomással megtudtam, hogy az adóparadicsomok olyan földrajzi területek, amelyekben kiemelkedően kedvező az adózás.
Adóparadicsom alatt olyan helyszínt értünk, amely rendkívül kedvező adózási feltételeket biztosít a különböző cégek és gazdasági társaságok számára.
Több internetes oldal is felsorol példákat, de látni kell, hogy ezek sora akár évről évre változhat a helyi jogszabályok alakulásától függően, nem is beszélve arról, hogy vannak országok, amelyek bizonyos adónemek (vagy adóalanyok) tekintetében igen kedvező szabályokat hoznak, míg mások esetében magasabb adókulccsal kell számolni.
A megismert szócikkek között találtam utalást a személyi jövedelemadó törvény „alacsony adókulcsú állam” definíciójára, amely kimondja, hogy ezek olyan államok, amelyekben nincs a társasági adónak megfelelő adókötelezettség, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. (Nem lehet alacsony adókulcsú állam az, amelynek Magyarországgal van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.)
Az offshore szó jelentésének a meghatározása nem ennyire egyszerű: Offshore szó szerint: parton túli, parton kívüli. A gazdasági életben országon kívüli tevékenységet végző, üzlet, cég jelzőjeként használják.
Az offshore angol kifejezés szó szerinti jelentése: parton túli, parton kívüli. Azok a vállalatok tartoznak e kategóriába, amelyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet.
A fenti keretes definíciókból látható, az offshore szó szerinti jelentését illetően nincs eltérés a két forrás között, ami azonban a szó köznyelvi használatát illeti, ott már nem egészen egyezik a szócikkek szerzőinek álláspontja. Míg az egyik a bevételszerzés helyéhez (külföld) köti az offshore fogalmát, addig a másik feltételül szabja, hogy az adott országban (ahol a céget bejegyezték) nem folytathat a társaság gazdasági tevékenységet.
Az angol terminológia külön kifejezést használ azokra a társaságokra, amelyek bejegyzésük országában, ott végzett tevékenységükre – vagy speciális státuszukra – figyelemmel különösen kedvező feltételekkel tehetnek eleget adófizetési kötelezettségüknek, és valamilyen módon – mondjuk tulajdonosuk miatt – más országhoz köthetők. Ezeket a társaságokat nevezik CFC-nek, azaz Controlled Foreign Corporation-nek. E formulának a magyarra való szó szerinti fordításával megkapjuk a kissé esetlennek tűnő „ellenőrzött külföldi társaság” kifejezést, melyet beírva jogtárunk keresőjébe csőstül kerülnek elő a különféle adózási előírások.
Cikkem első részében bemutatom az ellenőrzött külföldi társaságok meghatározásának módját (és visszásságait), majd kitérek azokra a speciális adózási szabályokra, amelyek e cégek magyar illetőségű tulajdonosaira vonatkoznak, legyenek ők vállalatok, vagy akár természetes személyek. Végül górcső alá vesszük azokat a szabályokat, amelyeket az ellenőrzött külföldi társaságok üzleti partnereinek kell figyelemmel kísérniük, függetlenül attól, hogy tulajdonosként vagy vezetőként részt vesznek-e a társaság működtetésében.
2. Mikor minősül egy cég ellenőrzött külföldi társaságnak?
Annak megállapításához, hogy egy jogi személy ellenőrzött külföldi társaság-e, több körülményt szükséges vizsgálni: először is meg kell nézni, hogy az adott társaság az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű-e. (Azon cégek ugyanis, amelyek üzletvezetésének helye Magyarországon van, a magyar társasági adó alanyai, tehát semmi estre sem minősülhetnek „külföldinek”.)
| Számvitel nagy kézikönyve csomag |
|
A csomagban lévő kiadványok:
1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló
Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!
|
Ha igen, akkor az alábbi két feltételnek való megfelelést ellenőrizzük:
- A (külföldi) társaságnak a saját adóéve nagyobbik részében belföldi illetőségű tulajdonosa volt-e?
- A társaság adóévi bevételei többsége Magyarországról származik-e?
Amennyiben a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolunk, bele kell ásnunk magunkat a társaság adózásába. Meg kell vizsgálni, hogy a cég milyen eredményt ért el, és mennyi (a társasági adónak megfelelő) adót fizetett, illetve összességében (az esetleges adó visszatérítések után) mennyi lenne az adóterhelése. Ez alapján akkor beszélhetünk ellenőrzött külföldi társaságról, ha
- a fizetett/fizetendő adó és az adóalap hányadosaként meghatározott effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy
- a társaság eredménye pozitív, ám nulla vagy negatív adóalap miatt mégsem fizet (a társasági adónak megfelelő) adót, vagy
- a társaság eredménye és adóalapja egyaránt negatív, ám az illetősége szerinti államban a – társasági adónak megfelelő – adó legkisebb nominális mértéke nem éri el a 10 százalékot.)
Kerényi Máté, az Adó Szaklap 2014/9. számában megjelent cikkéből többek közt kiderül az is, hogy miként adóznak az ellenőrzött külföldi társaságok magánszemély tulajdonosai és az is, hogy az ellenőrzött külföldi társaság hogyan és miként tekinthető üzleti partnernek.
