Így takaríthatja meg a kamatadót!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jétől érdemben módosulnak a hosszabb távú megtakarítások szabályai, adókörnyezete. Olyan módosításokat sikerült kitalálni, aminek nemcsak a hazai befektetési szolgáltatószakma örülhet, de az állampolgárok is. Sőt, állami célok: az öngondoskodás támogatása, a forintstabilitás is megvalósulhatnak.

A januárban életbe lépő, hosszú távú megtakarításokat szabályozó törvény főbb elemeiben mindenképpen kedvező.

Az érintett jogszabály elnevezéséből (abban ugyanis a megtakarítások ösztönzése mellett az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kifejezés is szerepel) nem is feltétlenül látszott, hogy milyen fontos és alapvetően az adókkal foglalkozó törvényről van szó.

Az ilyesfajta szabályozásokban ugyan mindig vannak olyan elemek, amelyeket később még értelmezni kell, esetleg a hatóságoknak állásfoglalásokban kell irányt mutatni, de igyekeztünk piaci szereplők segítségével összeszedni a jogszabály legfontosabb elemeit, illetve bemutatni, hogyan is néz ki a gyakorlat január 1-jétől.

3 év után 10 százalék

A legfontosabb újdonság, hogy a törvény bevezeti a tartós befektetési szerződés fogalmát (ami nagyon hasonlít egy korábbi javaslat, a HTB – hosszú távú befektetési számla ötletéhez). Jelenleg a pénzügyi befektetésekből származó új jövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) egységesen 20 százalékos adóterhelés alá esnek. (Vannak bizonyos kivételek, illetve a beszedés módja is eltérő, de ezek részletei most nem témái írásunknak.) A jövőben hosszabb távú befektetések esetén elkerülhető a 20 százalékos adó megfizetése.

Egészen pontosan három évnél hosszabb megtakarítási időszak után az adóteher 10 százalékra csökken, ötévesnél hosszabb befektetés esetén pedig már 0 százalék az adókulcs. Más értelmezésben a két időtáv inkább négy és hat év.

Ezt mindjárt megértjük, ha bemutatjuk a rendszert! Hogyan lehet tartós befektetési szerződést (tbsz) kötni? Érdekes szolgáltatói tapasztalat, hogy bár sokan nem szívesen hoznak hosszú évekre kiható befektetési döntést, valójában befektetési magatartásuk alapján rengetegen hosszú távú befektetők. Aki magát ide sorolja, és úgy érzi tud 3-5 évben gondolkodni, annak el kell menni egy ilyen szerződést kötniképes pénzügyi szolgáltatóhoz, bankhoz vagy befektetési szolgáltatóhoz.

25 ezer forintos kezdőtőke

Jelezni kell, hogy tartós befektetéseket szeretnénk elhelyezni, és legalább 25 ezer forint kezdő megtakarítás elhelyezésével számlát kell nyitni. Ha valóban szeretnénk élni a kedvezményes, vagy később nullaszázalékos adóval, akkor ezen a számlán egy ideig csak felhalmozunk, és ezeket a felhalmozott pénzeket befektetjük, de máshogyan nem nyúlhatunk a pénzhez, azaz nem utalhatjuk el egy másik számlánkra, vagy nem vehetjük fel.

Ha mégis ezt tennénk, akkor borul a rendszer, elvész a kedvezmény. Az adott adóévben (Magyarországon ez egybeesik a naptári évvel) tehát felhalmozunk, majd december 31-én, a naptári év végétől ketyeg a három, illetve az öt év. Aki betartva a szabályokat, innentől kezdve három évig nem veszi fel megtakarításait, az már csak legfeljebb 10 százalék adót fizet a hozamai után, aki pedig öt évig nem veszi fel a megtakarításait, egyáltalán nem fizet adót.

Lehet 6 év az 5 év

Vagyis a három, illetve öt év moratórium az év végén kezdődik. Aki 2010. január 2-án a törvény hatályba lépése után helyez el valamekkora összeget, annak négy, illetve hat évig kell a számlán hagynia a pénzét, hiszen 2013. december 31. után már csak tíz, 2015 december 31. után már nullaszázalékos az adókulcs. Figyelem, mindez nem jelenti azt, hogy emiatt csak év végén lenne érdemes a számlára utalnia a befektetőnek, hiszen a szabadon mozgatható összegek már addig is dolgoznak a számlán, és ha végül sikerült teljesíteni a feltételeket, akkor már az első adóév kezdeti időszakában is adómentesen dolgozott.

Ha valaki valóban hosszabb távra tud befektetni, akkor kifejezetten balgaság nem a tartós befektetési számláról befektetni, hiszen a felmerülő adófizetések teljes egészében megtakaríthatók. A számla örökölhető, és az öröklés során sem vész el az adókedvezmény.

A befektetési szolgáltatók részéről ugyan igényel némi technikai felkészülést az új számlatípus, de nem igazán bonyolult a feladat. Kell egy technikai alszámla, amelyre csak bizonyos, a program által érintett pénzügyi eszközök kerülhetnek be, és praktikusan, ha a zárt futamidő alatt pénz távozik a számláról, akkor az az egész konstrukció bukását jelenti. Vagyis nem működik az, hogy egy tartós befektetési számlára valaki elhelyez tízmillió forintot, majd a második év végén kivesz egymillió forintot, mert likviditási problémája van. Ilyenkor a maradék kilencmillió forintra sem érvényes a kedvezmény.

Ha azonban valaki elérte a megkövetelt befektetési időtávot, például öt teljes adóéven át nem nyúlt a tízmillió forintjához, akkor portfóliója bármekkora részét felveheti és nyilatkozhat arról, hogy a többit továbbra is a számlán szeretné adómentesen forgatni.

Nem csak tőzsdén

A másik, részben vitatott, de alighanem életszerű törvényi változás, hogy eltűnik a tőzsdék több előnye az egyéb tőkepiaci befektetésekkel szemben. Korábban adózási szempontból több versenyt befolyásoló előnyt is kapott a tőzsde. Egyrészt míg a részvényekkel végzett műveletek során egymással szembeállítható volt a nyereség és a veszteség, és csak a nettó nyereség után kellett adót fizetni, addig a befektetési jegyeknél nem volt ilyen lehetőség, sőt az árupiaci, devizapiaci műveletek egészen magas adókulccsal adóztak (jellemzően a 36 százalékos legmagasabb szja-kulccsal, mint egyéb jövedelem).

Vagyis az a befektető, aki a tőzsdén két ügylet során egy egymillió forintos nyereséget és egy egymillió forintos veszteséget ér el, nem fizet adót. Ugyanakkor tőzsdén kívül ezen két ügylet után 360 ezer forint adót köteles fizetni. Ez olyan adóterhelés volt, amit senki nem vállalt, és vagy külföldi szolgáltatóval dolgoztatott, és nem vallotta be nyereségeit, vagy céges struktúrák, jellemzően offshore cégek mögé bújt, ahelyett, hogy egyéni devizabefektetőként lépett volna fel.

Hiszen a deviza alapvetően nem tőzsdei, hanem bankközi termék volt, de más termékek között is egyre több olyan fejlett pénzügyi termék van, amely inkább tőzsdén kívüli kereskedelemben volt elérhető. Mindez rossz volt a magyar befektetési szolgáltatóknak és a magyar államnak is, ráadásul jövedelemeltitkolásra, nemtranszparens működésre ösztönzött. Az új szabályok szerint a befektetési jegyek, a devizapiaci és az árupiaci profitok, illetve a tőzsdén kívüli részvényügyletek is 20 százalékkal adóznak, illetve ezek is nettósíthatók.

Mindez nem olyan egyszerű, mert a nyereségek után mindig fizetendő a 20 százalék, de az év lezárása után lesz lehetőség a visszaigénylésre. Mindezzel a változással szemben azért néhányan ellenérzéssel viseltetnek: szerintük a tőzsde transzparens világ, a gazdaság kifehérítése szempontjából érdemes jutalmazni azokat, akik vállalják ezt az átláthatóságot. Vagyis legalább a részvények esetében érdemes lett volna fenntartani a tőzsdére bevezetett papírok kedvezőbb adószabályozását.

Forinteszközök

A tartós befektetési számlára csak forintalapú eszközöket lehet majd bevezetni, ami egyszerre bonyolult és egyszerre érthető szabályozás. A hazai befektetési szolgáltatóknak egyfajta versenyelőnyt jelent a nyugati versenytársakkal szemben. Azokat támogatja, akik eddig jeleskedtek a külföldi termékek forintalapú leképezésében. Vagyis nemzetközi energiaalapot, olajkontraktust, aranykontraktust nem lehet elhelyezni a számlán, de ezek magyar megfelelőit (forintalapú külföldi befektetési alapot, certifikátot) igen.

Lesznek azért érdekes anomáliák, vannak a magyar alapkezelőknek is devizaalapú termékei, magyar kibocsátóknak devizaalapú kötvényei, sőt van olyan termék is, amelyet forintban bocsátottak ki, de kifutásakor euróra váltható.

Eddig úgy tűnik, hogy ezek a termékek ki vannak zárva a támogatott hosszú távú megtakarítások közül. Végül egy sokakat érintő elem: egy ideig úgy tűnt, hogy a tbsz a nyesz (nyugdíj-előtakarékossági számla) helyére lép, de végül az új szabályokkal nem szűnik meg a nyugdíjrendszer negyedik pillére. Lehetőség lesz azonban a kettő összevonására, vagyis a nyesz, tbsz-be folyatására, erre pontos és részletes szabályok vannak a törvényben, ami a Parlament honlapján részleteiben is megismerhető.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]