Újraszabályozzák az utazási költségtérítést
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tizenhat éve van érvényben a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítését szabályzó kormányrendelet. Életviszonyaink változása mára szükségessé tette a jogszabály előírásainak felülvizsgálatát. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a napokban tette közzé a tárcaegyeztetés alatt álló rendelet tervezetét.
A rendelettervezet szerint az eddigiekben megszokott alapelv nem változna. Munkába járás címén tehát továbbra is csak akkor kell utazási költségtérítést fizetni, ha a dolgozó lakóhelye (tartózkodási helye), illetve munkahelye más-más településen van. Munkába járásnak minősül tehát a közigazgatási határon kívülről történő, napi beutazás, és a hétvégi hazautazás. Újdonság ugyanakkor, hogy bekerül a térítésköteles körbe az országhatáron kívülről történő bejárás és a hétvégi hazautazás is (például, ha egy Dunaszerdahelyen lakó munkavállaló Budapesten vállal munkát). Hétvégi hazautazásról akkor beszélhetünk – olvasható a szakmai indokolásban -, ha a munkavállaló munkahelye könnyebb megközelíthetősége érdekében választja ki tartózkodási helyét, ahonnan aztán hetente egyszer hazautazik. Ha valaki olyan tartózkodási helyet választ, ami egy másik településen található (például a Szegeden lakó dolgozó Budapesten vállal munkát, hét közben pedig egy érdi albérletben lakik), akkor nemcsak a hétvégi hazautazás, de a napi munkába járás címén is költségtérítés illeti meg. Éppen ezért, a munkavállalónak a rendelet januári hatályba lépését követően, első utazási költségtérítése igénylésének során nyilatkoznia kell arról, hogy napi munkába járását lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről oldja-e meg.
A munkáltatónak jelenleg – és a tervek szerint a jövőben is – a bérlet vagy menetjegy leadása fejében, annak csupán meghatározott árhányadát kell kifizetnie. Ez a költséghányad januártól minden közlekedési eszköz esetén egységesen 86 százalék lesz. (Most a vasútnál kell ennyit téríteni, autóbusznál és elővárosi közlekedés esetén ellenben csak nyolcvan százalékot köteles átvállalni a munkáltató.) A jogszabály ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a költségtérítés a HÉV-re, a menetrend szerint közlekedő hajóra, kompra és révre is vonatkozik. Újdonság lesz a kedvezményes jegyek és bérletek (nyugdíjas, tanuló) elszámolási előírása is.
Külföldre utazás, átmenő közlekedés
A határokon átnyúló kapcsolatok mindennapossá válása miatt szükséges lett a külföldi hazautazás illetve visszautazás költségtérítésének szabályozása is. A rendelettervezet ennek érdekében a külföldön lakó munkavállaló hazautazását is munkába járásnak minősíti. Így a foglalkoztató köteles lesz megtéríteni mind a napi beutazást, mind pedig a hétvégi hazautazás magyarországi költségeinek 86 százalékát is, feltéve, hogy ez utóbbi költségrész az utazás teljes költségén belül elkülöníthető. Ezen felül egyébként a munkáltató külön megállapodással, kollektív szerződésben vagy más belső szabályzatban úgy is rendezheti a kérdést, hogy az útiköltség megtérítését a teljes útszakaszra vállalja.
Az új szabályozás szerint elszámolható lenne az átmenő utazás költsége is. Ilyen eset például – mutat rá a szakmai előterjesztés -, ha valaki Szentendréről Budaörsre jár dolgozni. Ekkor ugyanis háromféle bérletet kell vásárolnia, a Szentendre és Budapest közötti szakaszra távolsági buszbérletet vagy HÉV-bérletet, a Budapesten belüli utazáshoz BKV-bérletet, míg a Budapest és Budaörs közötti útra vasúti vagy távolsági autóbusz-bérletet (vagy BKV-kiegészítő bérletet – a szerk.). Szentendre-Budaörs viszonylatában tehát a budapesti közlekedést helyközinek – és nem helyinek – tekinti a tervezet, hiszen sem a lakóhely (tartózkodási hely), sem a munkahely nem azonos Budapesttel.
Az autó után még mindig kilenc forintot kell fizetni
Ha a munkába járás tömegközlekedéssel nem oldható meg, mert az adott viszonylatban nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy a munkarend miatt a tömegközlekedést nem vagy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni, továbbá, ha a dolgozó mozgáskorlátozottsága, illetve egyéb egészségkárosodása miatt nem képes tömegközlekedéssel bejárni, akkor az autóval történő munkába járás költségét kell elszámolni, a megtett kilométer alapján. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a külföldi repülővel jár haza. Egyéb esetekben is sor kerülhet kilométerpénz megfizetésére, ez azonban csak lehetőség; magyarul: nem kötelező a munkáltató számára. A kilométer díjat a személyi jövedelemadóról szóló törvény határozza meg, évek óta változatlanul kilenc forintban.
A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkáltató mozgáskorlátozottsága vagy egyéb egészségkárosodása miatt tömegközlekedési eszközzel közlekedni nem képes dolgozó esetében a közigazgatási határon belüli munkába járást is megtérítse, sőt nincs akadálya annak sem, hogy ennek a szabálynak az alkalmazását más munkavállalói körre is kiterjesszék. Míg a jogszabály szerinti, munkába járást szolgáló utazási költségek bizonyos hányadát a munkáltató köteles megtéríteni, addig az ezen kívül eső költségek megtérítésére már nem köteles. Kollektív szerződésben, vagy a dolgozóval kötött megállapodásban azonban akár ezt is vállalhatja
Forrás: origo vállalkozói negyed
