Így támogathatja a látványcsapatsportokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A látványcsapatsportok támogatása alapján igénybe vehető társaságiadó-kedvezmény 2011. július 1-jei bevezetése óta többször is módosították az előírásokat. Írásunkban az adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket tekintjük át.


A kedvezménnyel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) tartalmazza. A látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint a visszafizetésének szabályairól a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik.

1. A támogatás

1.1. Az alaptámogatás jogosultjai és a támogatás jogcímei

A Tao-tv. alkalmazásában látványcsapatsportnak minősül a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong sportág (Tao-tv. 4. § 41. pont).

A Tao-tv. taxatív felsorolást tartalmaz a támogatható szervezeteknek nyújtható egyes juttatási formákról. Az öt kategóriába sorolható támogatható szervezetek részére, úgymint az országos sportági szakszövetségeknek, az amatőr sportszervezeteknek (sportiskoláknak), a hivatásos sportszervezeteknek, a közhasznú alapítványoknak és a sportköztestületeknek a törvény által nevesített hat jogcím valamelyikén nyújtható támogatás látványcsapatsportnak.

A 1. táblázatban összefoglaljuk a támogatás jogosultjainak és a jogcímeinek körét.

1. táblázat

 

 

Utánpótlás-nevelési feladatok ellátása

 

Versenyez-tetéssel összefüggő költségre

 

Személyi jellegű ráfordítás

 

Tárgyi eszköz beruházása, felújítása

 

Biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztése

Képzéssel összefüggő feladat

 

A)

Országos sportági szakszövetség [Tao-tv. 22/C. § (1) bek. a) pont]

X

 

X

amatőr sportszervezetek támogatására

X

 

X

 

X

 

X

 

B)

Amatőr sportszervezet, sportiskola [Tao-tv. 22/C. § (1) bek. b) pont]

X

 

X

 

X

 

X

 

X

 

X

 

C)

Hivatásos sportszervezet [Tao-tv. 22/C. § (1) bek. c) pont]

X

 

 

X

de minimis támogatás

X

 

X

 

X

általános v. szakképzési támogatás

D)

Közhasznú alapítvány [Tao-tv. 22/C. § (1) bek. d) pont]

X

 

X

 

X

 

X

 

X

 

X

 

E)

Sportköztestület [Tao-tv. 22/C. § (1) bek. e) pont]

 

 

X

 

 

 

X

 

A támogatást nyújtó adózó a következő szervezetek részére az alábbi jogcímeken juttatott támogatás révén jogosult adókedvezményre:

a) A látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége, a Magyar Labdarúgó-szövetség, a Magyar Kézilabda-szövetség, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, a Magyar Vízilabda-szövetség vagy a Magyar Jégkorong-szövetség. A szakszövetség részére az utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, a személyi jellegű ráfordításai fedezetére, beruházásra és felújításra, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a képzéssel összefüggő feladataira adható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportolóval kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások fedezetére, valamint amatőr sportoló részére adott – a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető – vagyoni érték miatt felmerülő személyi jellegű ráfordítás fedezetére adókedvezmény alapjául szolgáló támogatás azonban nem adható.

A Tao-tv. 4. § 42–43/a. pontjai definiálják a látványcsapatsportban működő amatőr és hivatásos sportszervezet, valamint a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány fogalmát.

b) A Tao-tv. értelmében minden olyan, Sport tv.-ben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás látványcsapatsportban működő amatőr sportszervezetnek tekintendő, amely nem minősül hivatásos sportszervezetnek. Az amatőr sportszervezet, valamint a sportiskola részére az utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására, a személyi jellegű ráfordításai fedezetére, beruházásra és felújításra, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a képzéssel összefüggő feladataira adható adókedvezményre jogosító támogatás. A látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagja esetében sem adható azonban hivatásos sportolóval kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások fedezetére, valamint amatőr sportoló részére adott – a Sport tv. szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető – vagyoni érték miatt felmerülő személyi jellegű ráfordítás fedezetére adókedvezmény alapjául szolgáló támogatás.

c) A látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül – és ilyenként támogatást kaphat – az a sportszervezet, amely a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vesz (indulási jogot elnyert), vagy alsóbb bajnoki osztályaiban részt vesz, illetve indulási jogot elnyert (ez utóbbi szervezet akkor, ha hivatásos sportolót alkalmaz). Több látványcsapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén csak az a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység (szakosztály) minősül hivatásos sportszervezetnek, amely a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában és alsóbb bajnoki osztályaiban egyaránt részt vesz. A látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére az utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, a személyi jellegű ráfordításai fedezetére, beruházásra és felújításra, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a képzéssel összefüggő feladataira adható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportszervezet részére a képzéssel összefüggő feladatokra kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. Cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban (általános vagy szakképzési támogatásként) nyújtható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportszervezet személyi jellegű ráfordításaira, adókedvezményre jogosító támogatás kizárólag az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként adható.

d) A törvény meghatározza továbbá a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány fogalmát is. Ilyen alapítványnak tekintendő a Sport tv.-ben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznúnak minősülő alapítvány.c) A látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek minősül – és ilyenként támogatást kaphat – az a sportszervezet, amely a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vesz (indulási jogot elnyert), vagy alsóbb bajnoki osztályaiban részt vesz, illetve indulási jogot elnyert (ez utóbbi szervezet akkor, ha hivatásos sportolót alkalmaz). Több látványcsapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő sportszervezet esetén csak az a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység (szakosztály) minősül hivatásos sportszervezetnek, amely a látványcsapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában és alsóbb bajnoki osztályaiban egyaránt részt vesz. A látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére az utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, a személyi jellegű ráfordításai fedezetére, beruházásra és felújításra, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, valamint a képzéssel összefüggő feladataira adható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportszervezet részére a képzéssel összefüggő feladatokra kizárólag az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. Cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban (általános vagy szakképzési támogatásként) nyújtható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportszervezet személyi jellegű ráfordításaira, adókedvezményre jogosító támogatás kizárólag az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként adható.

A közhasznú alapítvány részére az utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, a személyi jellegű ráfordításai fedezetére, beruházásra és felújításra, biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, továbbá a képzéssel összefüggő feladataira és a versenyeztetéssel összefüggő költségei fedezetére adható adókedvezményre jogosító támogatás. Azonban nem adható adókedvezmény alapjául szolgáló támogatás ebben az esetben sem a hivatásos sportolóval kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások fedezetére, valamint amatőr sportoló részére adott – Sport tv. szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető – vagyoni érték miatt felmerülő személyi jellegű ráfordítás fedezetére.

e) A sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB).

A MOB részére a személyi jellegű ráfordítások fedezetére és a képzéssel összefüggő feladataira adható adókedvezményre jogosító támogatás. Hivatásos sportolóval kapcsolatos személyi jellegű ráfordítások fedezetére, valamint amatőr sportoló részére adott – a Sport tv. szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető – vagyoni érték miatt felmerülő személyi jellegű ráfordítás fedezetére adókedvezmény alapjául szolgáló támogatás azonban nem adható ebben az esetben sem.

A kormányrendelet meghatározza az egyes támogatási jogcímek fogalmát is:

–   A kormányrendelet alapján utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatása: a Sport tv.-ben meghatározott szakszövetségi utánpótlás-fejlesztési koncepció alapján megvalósuló vagy ahhoz illeszkedő jóváhagyott sportfejlesztési program végrehajtásával kapcsolatban felmerült, a sportág utánpótláskorú versenyzőinek kiválasztásával, felkészítésével, képzésével, edzőtáboroztatásával és versenyeztetésével összefüggő költségek, kiadások (például: a verseny, mérkőzés nevezési költsége, sportfelszerelés, sporteszköz beszerzésére fordított összeg).

–   A versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása: a Sport tv.-ben meghatározott szakszövetségi stratégiai fejlesztési koncepció alapján megvalósuló vagy ahhoz illeszkedő jóváhagyott sportfejlesztési program részét képező, a látványcsapatsportok szakszövetsége által szervezett versenyrendszer valamely bajnoki osztályában részt vevő, vagy arra indulási jogot szerzett, a látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet által a szakszövetség részére fizetett díjköltségek, kiadások (például: nevezési díj, tagsági díj, pályahitelesítés díja).

–   Személyi jellegű ráfordítás: a Sport tv.-ben foglaltak szerint a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójához illeszkedő, jóváhagyott sportfejlesztési program megvalósítása érdekében, a fejlesztési programhoz csatolt költségtervnek megfeleltethető, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott személyi jellegű ráfordítások, kivéve a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységével összefüggő munkaviszonyára, vagy amatőr sportoló részére a Sport tv. szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró, a sporttevékenységének elismerésére kifizetésre kerülő személyi jellegű ráfordítások.

–   Tárgyieszköz-beruházás, -felújítás: a Sport tv.-ben foglaltak szerint a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójához illeszkedő, jóváhagyott sportfejlesztési program megvalósítása érdekében, a fejlesztési programhoz csatolt költségtervben részletezett, az Sztv.-ben meghatározott beruházás, felújítás – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és személygépkocsi beszerzése kivételével –, ideértve például a sportfejlesztési program megvalósításának nyomon követését biztosító honlap fejlesztését, felnőtt korosztályba tartozó sportolók által használt sportfelszerelést, sporteszközt.

–   Biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztés: a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) kormányrendeletben meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztés (például: bejáratoknál szűkítő folyosók létesítése, karbantartása, beléptető rendszer alkalmazása esetén annak működőképességének biztosítása).

–   Képzéssel összefüggő feladatok támogatása: a Sport tv.-ben meghatározott szakszövetségi stratégiai fejlesztési koncepció alapján megvalósuló vagy ahhoz illeszkedő, jóváhagyott sportfejlesztési program részét képező, a szakszövetség vagy a sportköztestület Sport tv.-ben meghatározott képzési, továbbképzési feladatainak ellátása során a szakszövetségnél vagy a szakszövetség felkérése alapján a szakszövetség tagjaként működő, a képzést folytató vagy abban részt vevő sportszervezetnél, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítványnál vagy a sportköztestületnél felmerülő költségek, kiadások (például az oktatók személyi jellegű költségei, a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei) [kormányrendelet 2. § (1) bekezdés 3., 4., 9., 11., 12. pont].

1.2. A támogatás formája

A támogatást nyújtó adózó az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, a véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz, valamint az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás formájában nyújthat támogatást a törvényben maghatározott szervezetek részére, a meghatározott jogcímeken. A nyújtott támogatás értékének meghatározása során a térítés nélkül átadott eszköz esetében a könyv szerinti érték, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatásnál pedig a bekerülési érték az irányadó (Tao-tv. 4. § 44. pont).

1.3. Kiegészítő sportfejlesztési támogatás

A Tao-tv. előírása alapján a támogatást nyújtó adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10 vagy 19 százalékos adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében az alaptámogatás adóévében

–   annak a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amelynek a sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette vagy az a látványcsapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére (ebben az esetben tehát az adózó jogosult eldönteni, hogy a kiegészítő támogatást a támogatás szerinti látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége, vagy a támogatás szerinti látványcsapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet, sportiskola vagy közhasznú alapítvány számára utalja át), illetve

–   a MOB részére nyújtott alaptámogatás esetén köteles a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is ezen sportköztestület részére befizetni (ebben az esetben a kiegészítő támogatás fogadására is kizárólag a támogatásban részesített sportköztestület jogosult).

1.3.1. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének kiszámítása

A 10 vagy a 19 százalékos mérték alkalmazásának meghatározásához – az alaptámogatás összegétől függetlenül – az adóalap várható összegét kell alapul venni. A támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a támogatás nyújtásának adóévében a 19 százalékos társaságiadó-kulcs alkalmazására nem köteles (ha az adóalap várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot). Ez alapján elmondható, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kötelező legkisebb összege a támogatási igazolásban meghatározott összeg 7,5 százaléka (ha az adózó adóalapja az adóévben nem haladja meg az 500 millió forintot), illetve 14,25 százaléka (ha az adózó adóalapja 500 millió forint vagy ennél több).

Ha az adóalap várhatóan meghaladja az 500 millió forintot, akkor az alaptámogatás teljes összegének 19 százaléka, ha a várható adóalap nem több 500 millió forintnál, akkor az alaptámogatás teljes összegének 10 százaléka képezi a 75 százalékos kiegészítő támogatás alapját. Ha a támogató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társaságiadó-kulcs alkalmazásával határozza meg, és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, a támogatást nyújtó adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát is a támogatás adóévét követő 90 napon belül az előzőek szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani. Ezek alapján a 7 százalékos kiegészítő támogatás megfizetése nem merül fel akkor, ha a támogató 10 százalékkal számolt és tényleges adóalapja nem több 500 millió forintnál, illetve akkor sem, ha a támogató 19 százalékkal számolta a 75 százalékos kiegészítő támogatás összegét. Ez utóbbi esetben, ha a tényleges adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot, nincs helye visszarendezésnek, tekintettel arra, hogy a „legalább 75 százalék” csak a kiegészítő támogatás alsó korlátját jelenti.

Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem országos sportági szakszövetség, a kiegészítő sportfejlesztési támogatás alapjául szolgáló szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát az adózó a szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles megküldeni a kiegészítő sportfejlesztési támogatásban részesített látványcsapatsport országos sportági szakszövetsége részére [Tao-tv. 19. § (1) és (2) bekezdés, 22/C. § (3a) és (3b) bekezdés; 2013/54. Adózási kérdés].

 

PÉLDA

1. Ha a támogatást nyújtó adózó várható adóalapja 200 000e forint lesz, és 10 000e forint mértékű támogatást nyújt a MOB számára, akkor kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén 750 ezer forintot (10 000 e × 0,1 x 0,75) kell átutalnia a támogatási igazolásban rögzített módon a MOB részére. Amennyiben az adózó tényleges adóalapja megfelel a becsült értéknek, az adózó által fizetendő társasági adó mértéke 20 000 ezer forint (200 000 e × 0,1), amelynek feljebb 70 százalékáig, azaz 14 000 ezer forintig vehető igénybe a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye. Ez azt jelenti, hogy a 10 000 ezer forint összegű támogatás teljes összegével csökkenthető a fizetendő társasági adó.

Ha az előzetes kalkulációktól eltérően a társaságiadó-alap 600 000 ezer forint lesz, a fizetendő adó összege 69 000 ezer forint (500 000 e × 0,1 + 100 000 e × 0,19), az adózó a már megállapított 750 ezer forint kiegészítő sportfejlesztési támogatáson túl további 700 ezer forintot (10 000 e × 0,07) köteles átutalni a MOB részére.

 

Adatok ezer forintban:

Várható adóalap

Alaptámogatás

75 százalékos kiegészítő támogatás (10%-kal számolva)

Tényleges adóalap

Kiegészítő támogatás (7%)

200 000

10 000

10 000 × 0,1 × 0,75 = 750

210 000

200 000

10 000

10 000 × 0,1 × 0,75 = 750

600 000

10 000 × 0,07 = 700

2. Ha a támogatást nyújtó adózó várható adóalapja 550 000 ezer forint lesz, és 10 000 ezer forint mértékű támogatást nyújt a MOB számára, akkor kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén 1 425 ezer forintot (10 000 e × 0,19 × 0,75) kell átutalnia a támogatási igazolásban rögzített módon a MOB részére. Amennyiben az adózó tényleges adóalapja megfelel a becsült értéknek, az adózó által fizetendő társasági adó mértéke 59 500 ezer forint (500 000 e × 0,1 + 50 000 × 0,19), amelynek feljebb 70 százalékáig, azaz 41 650 ezer forintig vehető igénybe a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye. Ez azt jelenti, hogy a 10 000 ezer forint összegű támogatás teljes összegével csökkenthető a fizetendő társasági adó.

Ha az előzetes kalkulációktól eltérően a társasági adó alapja 450 000 ezer forint lesz, a fizetendő adó összege 45 000 ezer forint (450 000 e × 0,1), az adózó a már megállapított 1425 ezer forint kiegészítő sportfejlesztési támogatáson túl további fizetési kötelezettséggel nem tartozik. Azonban a különbözeti összeg, azaz a várható adóalap nagysága miatt a 19 százalékos kulccsal számított összeg és a tényleges adóalap miatt alkalmazandó 10 százalékos kulccsal számított összeg különbözete [(10 000 e × 0,19 × 0,75 = 1 425 e) – (10 000 e × 0,1 × 0,75 = 750 e) = 675 e] nem kérhető vissza.

Adatok ezer forintban:

Várható adóalap

Alap-támogatás

75 százalékos kiegészítő támogatás (19%-kal számolva)

Tényleges adóalap

Kiegészítő támogatás (7%)

550 000

10 000

10 000 × 0,19 × 0,75 = 1 425

560 000

550 000

10 000

10 000 × 0,19 × 0,75 = 1 425

450 000

 

1.3.2. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének elszámolása

A Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 12. pontja szerint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege nem elismert költség a társasági adó alapjánál, azzal tehát meg kell növelni az adóalapot.

Szponzori szerződés keretében történő kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén, mivel ekkor a támogató a támogatott szervezet részéről ellenszolgáltatásra jogosult, a támogatás összege ellenértéknek minősül, az elszámolás kötődik a támogatás fejében vállaltak támogatott szervezet által kiállított számla szerinti teljesítéséhez.

Támogatási szerződés esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás annak az adóévnek eredményét terheli, amelyben a támogató az átutalást teljesítette, mivel az elszámolás a pénzügyi rendezés adóévéhez kapcsolódik. Például egy naptári év szerint működő társaságnál a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének 2014-ben történő átutalása esetében 2014. évi ráfordítás lesz. Amennyiben a tényadatok alapján szükségessé válik a 7 százalékos mértékkel számított kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének átutalása is, azt a támogatónak a támogatás adóévét követő 90 napon belül kell teljesítenie, így az (mint 2015 első 90 napjában átutalt összeg) 2015. évi ráfordítás lesz, és ennek megfelelően kell a korrekciós tételt alkalmazni [Tao-tv. 22/C. § (3a) és (3b) bekezdések, 3. számú melléklet A) fejezet 12. pont; 2013/54. Adózási kérdés].

A kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásáról, az 1 százalékos befizetési kötelezettségről, a látványcsapatsport támogatásához szükséges dokumentumokről és az adókedvezmény igénybevételének feltételeiről is mindent megtudhat Dr. Forgács Emese cikkéből,amely az Adó szaklap 2015/1-2 számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.