Jövedéki biztosíték: vita a kormányon belül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Miniszterelnökség visszaállítaná a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre.


A Miniszterelnökség nem ért egyet sem a fideszes Gulyás Gergelynek, sem pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a jövedéki biztosíték mértékéről, emeléséről szóló javaslataival, ezért törvénymódosítást kezdeményez, amely visszaállítja a jövedéki biztosíték mértékét a 2014. január 1-jei szintre – közölte a Lázár János vezette Miniszterelnökség.

Az ügy előzménye, hogy tavaly novemberben, az adótörvények elfogadásakor a parlament úgy döntött, az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, valamint a köztes alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli.

Néhány héttel később azonban, a 2015-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag megszavazásakor a képviselők módosítottak ezen, és úgy határoztak, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a jövedéki biztosíték mértékét.

A sávos rendszer azonban csak 2016. január 1-jén lépne hatályba.

Gulyás Gergely erről azt mondta, hiba csúszott a törvénybe, ezért hétfőn törvénymódosítást kezdeményezett, hogy a jövedéki biztosítékot a nettó árbevétel függvényében megállapító szabályozás 2016. január 1-je helyett már idén március 1-jén lépjen hatályba. Jelezte egyúttal, hogy az érintett alkoholforgalmazóknak addig sem kell rendelkezésre bocsátaniuk a megemelt jövedéki biztosítékot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.