Illetékkedvezmény több lakásvásárlásnál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eladott, illetve vásárolt lakástulajdonok forgalmi értékeinek különbözetén alapuló kedvezményes illetékalap (cserét pótló vétel) akkor állapítható meg mindegyik lakástulajdon vonatkozásában, ha a lakásértékesítések és a lakásvásárlások időrendben közvetlenül egymást követik, tehát nem ékelődik be közéjük egy újabb lakásvásárlás vagy lakásértékesítés.

Az illetéktörvény szerint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a vevő egy éven belül több lakást vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes vásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevő a további lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, akkor ezeknek a szerzéseknek az illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint – azaz nem a különbözet alapján – alakul.

Az APEH álláspontja szerint az illetékkötelezettség mindig a jogügylet létrejöttekor keletkezik, függetlenül attól, hogy annak lakás vagy lakás tulajdoni hányada a tárgya. Ennek alapján a különbözet utáni illetékfizetés kedvezményét is ügyenként, vagyis ügyletenként kell alkalmazni. Így, ha a magánszemély vevő több, különböző időpontban kelt adásvételi szerződéssel adja el a lakását, illetve több adásvételi szerződéssel vásárol egy másik lakást, alkalmazhatja a fenti kedvezményt, amennyiben minden lakásvásárlással szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további értékesítést tud igazolni. Ez a megfogalmazás döntő fontosságú a több vétel, illetve eladás esetén. Csak azt a lakásértékesítést lehet szembeállítani a lakásvásárlással, amelyik a vásárláshoz időben a legközelebb áll, egyidejűség esetén pedig annak az értékesített lakásnak a forgalmi értékét kell figyelembe venni, amelyik kedvezőbb illetékalapot eredményez a vagyonszerzőnek. Az időtényezőnek tehát elsődleges jelentősége van, nem elegendő csupán egy lakásvásárlással szemben figyelembe venni egy lakásértékesítést. Az eladásnak közvetlenül meg kell előznie, vagy közvetlenül követnie kell a lakásvásárlást.

Abban az esetben, ha az eladó két különböző időpontban kelt adásvételi szerződéssel adta el a lakását, majd ezt követően, egy éven belül több szerződéssel vásárolt meg egy másik lakástulajdont, az időben első lakásvásárlásnál lehet figyelembe venni az azt közvetlenül megelőző lakásértékesítéssel. Az időben következő, újabb lakásvásárlás vonatkozásában viszont már nem találunk azt közvetlenül megelőző értékesítést, tekintettel arra, hogy az időben legközelebbi értékesítést már egyszer, az időben korábbi lakásvásárlásnál figyelembe vették. Így, ha a magánszemély a fenti feltételeknek megfelelő (tehát a szerzést közvetlenül megelőző, vagy követő, egyidejűség esetén pedig a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező) további lakásértékesítést nem tud igazolni a további lakásvásárlásaival szemben, akkor a lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul, azaz a vásárolt lakástulajdon teljes forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetni. Ekkor tehát csak az első lakásvásárlásnál alkalmazható a különbözet utáni kedvezmény, a többi lakásvásárlásnál a lakástulajdon teljes forgalmi értéke az irányadó.

Az eladott, illetve vásárolt lakástulajdonok forgalmi értékeinek különbözetén alapuló kedvezményes illetékalap akkor állapítható meg mindegyik lakástulajdon vonatkozásában, ha a lakásértékesítések és a lakásvásárlások időrendben közvetlenül egymást követik, tehát nem ékelődik be közéjük egy újabb lakásvásárlás vagy lakásértékesítés. Ebben az esetben a közbeékelődött lakásvásárlás, -értékesítés lesz az, amit figyelembe kell venni az illetékalap meghatározásánál. (2009/35. Adózási kérdés)

---