Valódi csődvédelmet ígér az új törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A válság miatt egyre több vállalkozás kerül nehéz helyzetbe, sokakat fenyeget a megszűnés veszélye is. Ugyanakkor az adósnak, a hitelezőknek és a munkavállalóknak is a cég megmentése, reorganizációja, illetve a felszámolás elkerülése az alapvető érdeke. A valódi csődvédelem megteremtésével, valamint az elkerülhetetlenné vált felszámolások felgyorsításával segíteni lehetne az ilyen helyzetekben.
A felszámolások száma megugrott, csődeljárás viszont szinte alig indul manapság. A válságra való tekintettel éppen ezen kíván változtatni a kormány. A parlament előtt lévő törvénymódosítás alapvető célja, hogy a felszámolás helyett inkább a csődöt válasszák akkor, ha reális esély mutatkozik arra, hogy megmenthető a vállalkozás. A Felszámolók Országos Egyesületének honlapján közzétett statisztika szerint 2008-ban közel 15 ezer cég került felszámolás alá, ellenben egyáltalán nem volt csődeljárás. Ennek oka a szakemberek szerint abban rejlik, hogy a jelenlegi szabályok szerint szinte lehetetlen a fizetési haladék kérdésében egyezségre jutni. A lejárt és a nem lejárt hitelezők kétharmadának a hozzájárulása szükséges ugyanis a moratórium elrendeléséhez, ezt a feltételt pedig a gyakorlatban nem lehet teljesíteni.
Az adós és a hitelező szempontjából is alapvető érdek ugyanakkor, hogy a piacvesztés, illetve a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább csődöt jelentsenek, ha ezzel elkerülhető, hogy később még több adósságot halmozzanak fel és végül felszámolás induljon ellenük – olvasható a javaslat miniszteri indokolásában. A követelések elenyésző része, egyes felmérések szerint 2 százaléka térül meg ugyanis a felszámolások végén. Éppen ezért lenne szükség a hatékony csődeljárásra, amelynek során a fizetési nehézségekkel küzdő cégek bírósági közreműködéssel kísérletet tehetnek a végleges megszűnés, azaz a felszámolás elkerülésére.
Csőd elrendelése egy nap alatt.
Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat legfőbb célja, hogy hatékony csődvédelmet teremtsen, így a nehéz helyzetben lévő cégeknek lehetőségük nyílik arra, hogy a megkíséreljék a működésüket újraszervezni, az adósságaik rendezésére pedig olyan megállapodást kötni, amellyel elkerülhető a fizetésképtelenség miatti megszűnés, azaz a felszámolás.
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy bevezetik az automatikusan engedélyezett, ideiglenes fizetési haladékot (moratóriumot). A tervezet szövege szerint az adós kérelme alapján a bíróság 1 munkanapon belül intézkedik az azonnali, ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről, amelyet naponta töltenek fel az internetre. Ezt követően – 5 munkanapon belül – kerülne sor a kérelem bírósági vizsgálatára, majd ennek függvényében a csődeljárás szerinti fizetési haladék elrendelésére. Az elindított, de el nem rendelt felszámolásokat pedig a csődeljárás befejezéséig felfüggesztik.
A csődeljárást a hitelező is megindíthatja, ha a követelését felszámolás helyett csődeljárásban kívánja az adóssal szemben érvényesíteni. A kérelmet az adósnak, illetve a hitelezőnek is formanyomtatványon kell majd benyújtani, amely 2010. július 1-jétől – magánszemélyek kivételével – kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
Követelések bejelentése
A fizetési haladék elrendeléséről szóló, a Cégközlöny internetes honlapján megjelenő közleményben felhívják a hitelezőket arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. Fontos előírás, hogy a csőd alatt álló cégnek a közlemény közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesítenie kell a hitelezőit, továbbá egy országos napilapban és a honlapján is köteles a követelések bejelentésére felhívást megjelentetni. A jelenlegi tervek szerint a követelés nyilvántartásba vételére a csődeljárásban is csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező annak 1 százalékát nyilvántartásba vételi díjként a vagyonfelügyelő bankszámlájára befizeti.
A moratórium lényege
Az automatikusan engedélyezett ideiglenes fizetési haladék, majd az ezt követően elrendelt fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A moratórium időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. A moratórium ideje alatt a cég gazdálkodását már a vagyonfelügyelő ellenőrzi, az ő feladata a kötelezettségvállalások jóváhagyása is.
Főszabályként tilos a hitelezők felé kifizetéseket teljesíteni és az adós ellen nem lehet igényeket érvényesíteni, azonnali beszedési megbízásokat teljesíteni. A moratórium ugyanis arra szolgál, hogy az ideje alatt a csődbe ment vállalkozás a hitelezőkkel kidolgozza az adósságrendezés részletes feltételeit. A fizetési haladék a közzétételtől számított 80 nap elteltével, az azt követő első munkanapon szűnik meg.
A fizetési haladék meghosszabbítható
A moratórium a hitelezők többségének az egyetértésével 180 nappal meghosszabbítható akkor, ha reális esély van a felek közötti egyezség megkötésére. A haladék végső határideje azonban bizonyos esetekben akár egy év is lehet. A csődtörvény módosításáról szóló javaslat miniszteri indokolása szerint ennyi időnek még egy nagyvállalkozás és számtalan hitelező (bankok, APEH, beszállítók) esetében is elegendőnek kell lennie arra, hogy egy végrehajtható megállapodással sikeresen befejeződhessen a csődeljárás és tovább működhessen a vállalkozás.
A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a csődszakasz általában ennél jóval rövidebb lesz, mert a hitelezők kevesebb haladékot adnak, vagy mert az eljárás elején fény derül arra, hogy olyan nagyságrendű az adósságállomány, hogy nincs esély egyezségkötésre. A moratórium elrendelése ilyenkor sem hiábavaló, hiszen az adós meglévő vagyonának a megőrzését, a veszteségek csökkentését, a csalárd vagyonkimentések megakadályozását, és a megindított felszámolás előkészítését szolgálhatja.
Kedvezőbb csődegyezség
Amennyiben sikerül az adósnak és a hitelezőknek csődegyezséget kötni, ennek keretében rögzítik az adósság-rendezés feltételeit, így különösen a hitelezők által tett különböző engedményeket, fizetési könnyítéseket, egyes követelések elengedését, illetve azt is, ha bizonyos tartozások fejében a hitelező a csőd alatt álló cégben részesedést szerez. Az egyezségben rögzítik a követelések megfizetéséért való kezességvállalásokat, egyéb biztosítékokat, illetve vállalkozás reorganizációs és veszteségcsökkentő programját, valamint az egyezség végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési szabályokat.
Az egyezségkötés feltételei a tervezet szerint kedvezőbbek lesznek, egy sokkal ellenőrzöttebb és dokumentáltabb folyamat mellett. Az egyes hitelezői osztályokban ugyanis a követelésarányosan számított többség már elegendő lehet. A megkötött egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed majd, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt (kényszeregyezség). Ez utóbbi hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. Az egyezséget, ha az a törvényes feltételeknek megfelel, a bíróság jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A korábban engedélyezett fizetési haladék megszűnik és elkezdődik az egyezségben foglalt reorganizációs terv végrehajtása.
Ha a tárgyalásokon nem sikerül az egyezségkötéshez szükséges egyetértést megszerezni, akkor a tárgyalásokat le kell zárni. A bíróság az erről való értesülést követően megszünteti a csődeljárást, dönt a korábban felfüggesztett felszámolások folytatásáról, illetve, ha felszámolás még nem indult, akkor annak az elrendeléséről.
Fontos előírás, hogy az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül, – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig annak lejárta előtt 45 napon belül – köteles az adós cég vezetője a bíróságnak bejelenteni. Egyezségkötésnél természetesen a megállapodást is mellékelni kell. Ennek a kötelezettségnek a késedelme vagy elmulasztása 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A javaslat kimondja azt is, hogy 2010. július 1-jétől a bíróság és a felek közötti írásbeli közlésekre a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni, azaz az írásbeli közléseket elektronikus úton kell teljesíteni. A magánszemélyeknek ellenben a beadványokat és más hivatalos iratokat továbbra is papír alapon lehet benyújtani, illetve kézbesíteni.
dr. Farkas Katalin
Forrás: Adóparadicsom Magazin 2009/5
