Illetékmentesség: kiket és miket érinthet?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az illetékekről szóló törvény meghatározza, melyek a tárgyi és alanyi illetékmentes eljárások – azaz mely esetekben nem szükséges illetéket fizetni. 2016-tól bővült a tárgyi illetékmentes eljárások köre.

Illeték az ügyfél által az állami költségvetésnek fizetendő pénzösszeg, amely valamilyen vagyonmozgással (öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházások), vagy állami és önkormányzati tevékenységgel (közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, bírósági eljárás, hagyatéki eljárás, közigazgatási engedélyezés) áll összefüggésben. (Az utóbbi csoportban némi keveredést okoznak az ún. igazgatási szolgáltatási díjak.)

Az illetékmentesség azt jelenti, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), valamint azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)

Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.

A fizetendő díj mértékét úgy állapítják meg, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel határozzák meg. 

A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell.

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

Sok tárgyi illetékmentes eljárást találunk az illetéktörvény 57.§-ában és más helyein. Például illetékmentes a polgári ügyekben:

a) az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés;

b) a költségmentesség vagy az illeték-feljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;

c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;

d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;

e) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; És még tovább sorolhatnám.

2016-tól bővült a tárgyi illetékmentes eljárások köre. Így illetékmentes:

– a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal,

– az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása,

– a családi állapot változásából eredő névváltoztatás iránt indult eljárás,

– az eltulajdonított okmányok pótlása tárgyában indult eljárás,

– az oktatási igazolvány kiállítása,

– a gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiállítása,

– a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás,

– a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás,

– a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás,

– valamennyi adóhatósági igazolás kiállítása,

– a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása,

– a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás,

– a 160 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépülettel kapcsolatos építési engedélyezési eljárások.

Sajnos a törvényben ezek a tételek különböző helyeken találhatók meg.

Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. A törvény elején (5.§.) található a teljes személyes illetékmentességben részesülők köre. Például:

a) a Magyar Állam,

b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

d) az egyesület, a köztestület,

e) az egyházi jogi személy,

f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,

i) a Magyar Nemzeti Bank,

j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, stb.

Rengeteg fajta illeték van és sok mentesség, kedvezmény. Mindenkinek javaslom, hogy a saját ügyletét írja be a google.hu keresőbe, kiegészítve az illeték szóval, mert így valószínűleg megtalálja annak a hatóságnak a honlapját, ahol tájékozódhat a hatósági szolgáltatási díjról vagy az illetékről. Ezen kívül a területileg illetékes kormányhivatalok ügyfélszolgálatának felkeresése is célszerű lehet. 

---