Indulhat a CBCR-ek automatikus cseréje hazánk és az USA között


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Létrejött az országonkénti jelentések (CBCR) cseréjéről szóló megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között – hívta fel a figyelmet a Deloitte.

2018. október 25-én aláírásra került az országonkénti jelentések (Country-by-Country Report, CBCR) automatikus cseréjéről szóló információcsere megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között. Ezáltal elhárulhat a CBCR adóhatóság részére történő benyújtásával járó adminisztratív teher azon magyarországi vállalkozások számára, amelyek végső anyavállalatának adóügyi illetősége az Egyesült Államokban van, azonban ezeknek a vállalkozásoknak továbbra is ügyelniük kell az adminisztratív feladatok teljesítésére.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) két kötelezettséget, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a CBCR-rel összefüggésben az érintett magyarországi vállalkozások számára.

A bejelentési kötelezettség keretében az üzleti év végéig értesíteni kell az adóhatóságot a megfelelő nyomtatvány elektronikus benyújtásával arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a CBCR-t és nyújtja majd be azt a helyi adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig magának a riportnak a benyújtását jelenti a kapcsolódó elektronikus nyomtatványon.

„Az érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatai akkor is kötelesek lehetnek az adatszolgáltatásra, ha a CBCR-t egyébként a csoport végső anyavállalata az adóügyi illetősége szerinti államban elkészíti és benyújtja. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha az érintett állam és Magyarország között nincs érvényes információcsere megállapodás az érintett időszakban. Számos magyarországi vállalkozás vált ezért adatszolgáltatásra kötelezetté az Egyesült Államokkal való megállapodás hiánya miatt, ez a kötelezettség azonban most a megállapodás aláírása következtében elhárulni látszik” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Az adóhatóság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül mely államokkal van hatályos információcsere megállapodása, illetve esetlegesen mely államokkal áll fenn az információcserét megakadályozó rendszerhiba, utóbbi esetben is adatszolgáltatásra kötelezetté válhat a magyarországi leányvállalat.

„Jelenleg Magyarországnak az adóhatóság nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az EU-n kívül 28 állammal van érvényben információcsere megállapodása, várhatóan ez fog kiegészülni hamarosan az Egyesült Államokkal. Az érintett országok között azonban továbbra sem szerepelnek olyan nagy országok, mint például Kína, ami szintén számos magyarországi vállalkozásnál eredményezhet adatszolgáltatási köztelezettséget” – mondta el Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

Az USA-Magyarország közötti információcsere megállapodás létrejöttével bár az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülhetnek az érintett magyarországi vállalkozások, szükséges lehet azonban a korábban tett bejelentéseket felülvizsgálni és a bejelentés tartalmát megfelelően módosítani a változásoknak megfelelően, a kapcsolódó nyomtatvány ismételt benyújtásával. A bejelentés módosítására azért lehet szükség, mert a 2016. és 2017. évekre vonatkozó nyilatkozatokat már a 2017. üzleti év végéig szükséges volt benyújtani, ebben az időpontban azonban még nem volt ismert az információcsere megállapodás ténye az USA és Magyarország között. Az Aktv. előírja, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére azért is érdemes fokozottan ügyelni, mert az Aktv. 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását helyezi kilátásba mind az adatszolgáltatási kötelezettség, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztásának, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítésének esetére.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.