Ingatlanadó: egy hajóban a tulajdonosok, bérlők és befektetők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyári kánikula ellenére forró témának ígérkezik az ingatlanadó: a tulajdonosok, bérlők és befektetők egyaránt azt találgatják, mit hoz az adózás terén a nem is olyan távoli jövő. Egyelőre a bizonytalanság az, ami biztosra vehető, a szakmai szervezetek részéről azonban – az egyetértés vagy egyet nem értés mellett – már hallhatóak olyan szakmai észrevételek is, amelyek a várható tendenciákra és polémiákra mutatnak rá.

Ingatlanadó volt, van és lesz, azaz nincs új a nap alatt e téren sem. Amerikában évszázadok óta ismert ez az adónem, ám a környező országok közül is számosan – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Németország – büszkélkedhetnek vele. A kérdés tehát szakmai berkekben nem az, hogy bevezethető-e az ingatlanadó, hanem sokkal inkább az, hogyan lehet azt az ingatlanpiac és az adófizetők javára használni.

Az ingatlanadó egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet a tulajdonosi, bérlői és befektetői érdekeket közös nevezőre hozni úgy, hogy a kivonás és osztás következtében az állam is biztos bevételhez jusson, ugyanakkor az említett csoportok se hagyják el hazánkat egy szebb jövő ígéretében. A kecske és a káposzta tanmeséje az ügy kapcsán sok szakembert gondolkozásra késztet, a legfőbb nehézségek és célok már kezdenek kikristályosodni.

A lakóingatlanok terén borzolja talán leginkább a kedélyeket az adó, az 50 millió forintos alsó értékhatár bizonytalansága még érezhető a lakosságban, szakmai fórumokon emellett egyre gyakrabban hangzik el javaslat az szja-csökkentésére, vagy az ingatlanadó személyi jövedelemadóból való levonhatóságára. Pozitívum, hogy a tervek szerint az ingatlanadó több adót is kiváltana, de emellett csökkentére vagy módosításra szorul az eddig is nagy közfelháborodásnak örvendő, és világviszonylatban is magasnak számító illetékfizetés is – szorgalmazza a szakmával egybehangzóan Balla Ákos, a Colliers Magyarország értékbecslője.

A bérleti viszonyok terén feszültséget várnak az ingatlanpiac képviselői, a Colliers Magyarország szakemberei is ezt a várakozást erősítették meg. A feszültség oka, hogy a bérlők az új többletkiadást valószínűleg a bérlőkre fogják terhelni, ami sokak szerint akár jogi összetűzéseket is vonhat majd maga után.

A másik kényes kérdés az ingatlanok értékének meghatározásának módszertana. Az ingatlanok értékének pontos meghatározása Balla Ákos szerint csak egy kidolgozott, szakmai alapokon nyugvó értékbecsléssel kerülhető el. Az érték meghatározásánál fontos figyelembe venni azt is, hogy az övezetekre osztott sávok nem ˝igazságosak˝, mivel egy ingatlan értéke gyakran nagy értékkülönbséget mutat akár egy épületen belül is. A befektetési piac szempontjából nincs pánikhangulat: a külföldről érkező befektetőket kevésbé aggasztja az új fizetési cím, mivel többségük saját hazájából ismeri – ha nem is kedveli – az ingatlansarcot. A Colliers Magyarország befektetési elemzője, Rémi Couture szerint az ingatlanpiac terén kedvezőek a hosszú távú kilátások, a beruházások folytatódnak.

Mivel Magyarországon az adók a szakember szerint magasnak mondhatók, az ingatlanadó pozitív befolyással is bírhat a befektetések és beruházások szempontjából, amennyiben más adókat kivált. Rémi Couture azt is fontosnak találja hangsúlyozni, hogy a külföldi példák, például Kanada arra mutat rá, hogy az ingatlanadó helyi adónemként alkalmazva sokkal hatékonyabb, valamint az abból befolyó összeggel való gazdálkodás is követhetőbb az adófizetők számára.

Ez nagyban megkönnyíti az adó elfogadását és alkalmazásának tisztaságát.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.