Ingatlanadó? És akkor mi van?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi befektetőket nem aggasztja a tervezett ingatlanadó, mivel többségük a saját hazájából ismeri azt – egyebek mellett ezt tartalmazza a Colliers International Hungary MTI-hez eljuttatott elemzése. Bár a kormány által tervezett általános ingatlanadó részletei még nem ismertek, a befektetői piacon nincs pánikhangulat – állapítja meg az elemzés. Hozzáteszi: a hosszú távú kilátások kedvezőek, a beruházások folytatódnak.

Amennyiben Magyarországon is helyi adó lesz az ingatlanok után fizetendő taksa, akkor vélhetően az történik, ami Kanadában bekövetkezett. Vagyis hatékonyabb lesz más adónemekhez képest, ugyanis az azzal való gazdálkodás átláthatóbb az adófizetők számára. Ezért könnyebb az elfogadtatása is.

A várható feszültségekre is kitér az elemzés. Várhatóan leginkább a lakóingatlanok tulajdonosainak kedélyét borzolja majd az új adó. Jogi problémákhoz is vezethet – például az irodapiacon – hogy a bérbeadók megkísérlik áthárítani az adót a bérlőikre. Szintén kényes kérdés az ingatlanok értékének meghatározása. A mai luxusadó kivetésénél használt övezeti besorolás ugyanis nem igazságos (sokszor egy épületen belül sem azonos az ingatlanok értéke). Az értéket csak szakmai alapon nyugvó értékbecsléssel lehet meghatározni.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.