Ingatlanadó: jön a kényszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A települési önkormányzatok 2009-től már nem vethetnék ki az építmény- és telekadót a hasznos alapterület után. Az adó alapja csak az ingatlan számított értéke lehet majd, amit a luxusadóhoz hasonló rendszerben kellene megállapítani – derül ki a lapunk birtokába került munkaanyagból.

Ha a kormány is rábólint, a Pénzügyminisztérium javaslata alapján 2009 januárjától az önkormányzatok az építmény- és telekadót egységes elvek mentén, kizárólag a tényleges érték alapján vethetnék ki, a négyzetméterben számított hasznos alapterület után nem. Az értékalapú adóztatás mellett tovább élne a magánszemélyek kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó is. Az építmény- és telekadót jelenleg is ki lehet vetni a korrigált forgalmi érték, vagyis az illetéktörvényben meghatározott érték ötven százaléka után, ám ezzel a lehetőséggel az ilyen adótípusokat alkalmazó csaknem ezerötszáz önkormányzat közül mindössze öt él. Tavaly építményadóból közel 48 milliárd, telekadóból pedig 5,7 milliárd forint bevételre tettek szert az önkormányzatok. Ezt az összeget pótolniuk kell valahonnan, ha nem hajlandóak átállni az értékalapú ingatlanadóztatásra. A kizárólag értékalapon történő adóztatással a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nem ért egyet – mondta lapunknak Szmetana György. A szervezet adószakértője hozzátette: a TÖOSZ az önkormányzati érdekegyeztető fórumon a kormány elé terjeszti a nyár végén elfogadott normaszöveg-javaslatait, amelyben szerepel a négyzetméter-alapú rendszer fenntartása.

A pénzügyi tárca javaslata szerint az önkormányzatok az értékmeghatározáshoz a luxusadónál bevezetett formát alkalmazhatnák: lakóingatlan-fajtánként négyzetméterárakat meghatározó értékövezeteket alakíthatnának ki, és az ebből adódó összeget korrigálják az épület kora, falazata, fűtési módja, elhelyezkedése, tájolása, komfortfokozata, valamint szobái száma alapján.

Szmetana szerint értékövezeti besorolást készíteni csak a nagyvárosokban, a Balaton környéki településeken és a frekventáltabb üdülőkörzetekben érdemes, a kistelepüléseken nem. Utóbbiak esetében a négyzetméterár szerint is lehet kategorizálni az ingatlanokat aszerint, hogy milyen a közművesítés szintje és az infrastruktúra.

A nemzetközi tapasztalatokra és az adófizetők teherviselő képességére tekintettel a települések a lakóingatlanokra, vagyis a lakásokra, valamint az azokhoz tartozó telkekre és melléképületeire legfeljebb 0,5 százalékos adót vethetnének ki, egyéb ingatlanok esetében pedig 1,5 százalék lenne a felső határ.

A pénzügyi tárca szerint az adó alapját illetően csak akkor lehetne fellebbezni, ha a számítás során az adóhatóság számítási hibát követne el, mivel az értékelés folyamata törvényben rögzített lenne és a forgalmi értéket, valamint az értékövezeteket is jogszabály (önkormányzati rendelet) határozná meg.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.