Ingatlanadó: nem a lakosságot terheli


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak a fejlesztő önkormányzatok fognak élni az értéknövekedési hozzájárulás kivetésével,az új teher elsősorban azokat érinti, akik üzleti céllal adnak-vesznek ingatlanokat – mondta Szaló Péter, belügyminisztériumi helyettes államtitkára a Napi Gazdaságnak.


A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást lényegében adóként fizetné meg a tulajdonos, de csak akkor, ha értékesíti ingatlanát.

A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke. Ilyen lehet például a közpénzből megépített csatorna, út, vagy a mezőgazdasági terület lakóterületté való átminősítése. Ez utóbbi esetben akár százszorosára is emelkedhet egy földterület ára – fejtette ki a helyettes államtitkár. Az értéknövekedési hozzájárulást csak a közpénzből megvalósult beruházás, vagy a településrendezési döntés miatti értéknövekedés után kell megfizetni, a mértéke az emiatti értéknövekedés 10 százaléka.

Két további feltétele is van a helyi önkormányzat által kiszabható hozzájárulásnak: előtte el kell készíteni az ingatlanérték katasztert – hogy nyomon követhető legyen az értéknövekedés – illetve csak az ingatlan eladásakor kell fizetni. Aki bent lakik a saját házában, lakásában, bármennyire nő a jelzett okok miatt az értéke, a növekedés után nem kell hozzájárulást fizetni – derül ki a Napi Gazdaság írásából.

A portfolio.hu cikkéből megtudhatjuk, hogy az utóbbi években milyen formában és hányszor merült már fel az ingatlanadó ötlete. A tervezet szerint elvileg az adó kivetésének egyik feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok értékéről legyen nyilvántartása az önkormányzatoknak. Önkormányzati szinten azonban ingatlankataszter nem született meg, így továbbra is lényegében a korábbi értékmeghatározási módszerek állnak rendelkezésre, vagyis valamilyen analógia (értékövezetek, korrekciós tényezők, minőségi kritériumok, különböző szorzók, stb.) alapján felállított statikus kalkulátor. És ne feledjük el, hogy ezeket a módszereket az Alkotmánybíróság korábban mindkét alkalommal alkotmányellenesnek nyilvánította. A testület a luxusadó esetében azt kifogásolta, hogy nem lehet vitatni a törvénybe lefektetett értékhatárokat és a korrekciós tényezőket, így előfordulhat, hogy az adózó kárára állapítja meg az illetékes helyi adóhatóság a luxusadó mértékét. Az Ab. szerint a luxusadó alapjának a számított érték szerinti megállapítása lényegében vélelmezett adatokra épül, vagyis megdönthetetlen törvényi vélelmet alkalmaz. Az Oszkó-féle ingatlanadónál az Ab. álláspontja szerint pedig a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítása bizonytalan volt, és a törvény a kockázatokat kizárólag az adóalanyokra hárította – emlékeztet a portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.