Ismét módosítanák a reklámadót

Szerző: Ado Online
Dátum: 2015. május 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén a kormany.hu-n közzétett módosító javaslat szerint.


A reklámadóról, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényeket módosító javaslat alapján a reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.

A törvényjavaslat indoklása felidézi, hogy a reklámadóról szóló törvény egyes szabályait az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja, a kormány – mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében – indokoltnak látja a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását.

A kormány a törvényjavaslat kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósulását. Fontos szempont volt is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek – melyek a kisebb, alacsonyabb reklámadóalapot elérő vállalkozások esetén különösen aránytalanok lehetnek – a lehető legalacsonyabbak legyenek.

A javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően – uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával – továbbra is ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény – tartalmazza az indoklás.

A hatályos törvény szerint – az adóelkerülés megakadályozása érdekében – a kapcsolt vállalkozásnak minősülő reklám-közzétevő adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az adót a növelt adóalap után kell kiszámítani. Az adómérték és a progresszió mértékének jelentős mérséklése után azonban alacsony lesz a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti-szerkezeti változással porlasztják szét a reklám-közzétételből származó adóalapot. A javaslat szerint ezért ezt az adóoptimalizálást kizáró szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a reklám-közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt jött létre.

Jelenleg – átmeneti szabályként – a 2014-ben kezdődő adóév adóalapját csökkenteni lehet az előző évek elhatárolt veszteségének 50 százalékával, ha a 2013. évi adózás előtti eredmény nulla vagy negatív volt. A módosítás alapján az a vállalkozás is élhet az adóalap-csökkentéssel, amelynek a 2013. üzleti évi adózás előtti eredménye pozitív volt.

A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a reklám-közzétevő a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévben egyaránt alkalmazhassa az új adómérték-rendelkezést.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy az új adómértékeket a javaslat hatálybalépésének napjától számítva az adóalap – napi időarányosítással megállapított – időarányos részére kell alkalmazni. Lehetőséget ad arra is, hogy a kapcsolt vállalkozások adóalap-összeszámítására vonatkozó, a hatályosnál enyhébb szabályt a 2014-ben és a 2015-ben kezdődő adóévekben is alkalmazni lehessen.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől akként módosult, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (így adózás előtti eredményt csökkentő) költségeknek minősülnek, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg. A javaslat szerint a társasági adó alanyai ezt a rendelkezést a 2014-ben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó társasági adókötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik – tartalmazza a módosító javaslat.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.