Itt a felesleges adók listája – Elmarad az szja-forradalom


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány tervei között szerepel az adónemek jelentős ritkítása, lapunk számításai alapján pedig akár 21 adó is kivezethető lenne négy év alatt, ennyi adónemből folyik be 50 milliárd forintnál kevesebb. A kiadás ugyanakkor jelentős, 288 milliárd forint.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A kiszivárgott információk szerint a jövedelemadózásban jövőre érdemben sok minden nem történik majd a már bevezetett módosításokhoz képest. Jóllehet életbe lép a 16 százalékos kulcs, ám a szuperbruttó megmarad, így egy százalékponttal csökken csak az adóterhelés. Ezen az sem változtat érdemben, hogy megszűnik a felső kulcs, hiszen az előző kormány már eleve megszavaztatta, hogy 2011-től 15 millió forintra emelkedik az alsó sáv határa, ami a lakosság 95 százaléka számára egy kulcsot jelent.

A teljes átalakítás három év alatt megy végbe, 2013-tól azonban – ha hinni lehet a tavasszal meglengetett nagyszabású terveknek – nemcsak az összevont jövedelmek adója lesz 16 százalék, hanem minden, jelenleg az szja szerint adózó jövedelem után is ennyit kell fizetni. Ide tartozik ma például az osztalék, a külön adózó, az árfolyamnyereségből, nyereményjátékból származó jövedelem – eltérő kulcsokkal.

Nem ez azonban a kormány egyetlen grandiózus terve. Négy év alatt ugyanis drasztikusan csökkentenék az adónemek számát, azt azonban egyelőre homály fedi, mi jöhet szóba. Jelenleg nagyjából ötven adónem van, amelyből lapunk számításai szerint húsz is kivezethető lenne. Tavaly 32 adóból összesen kevesebb mint 50 milliárd forint bevétel folyt be. Ebből az idén és jövőre 11 szűnt és szűnik meg – a nyári adócsomagban kivezetett tíz és a magánszemélyek különadója, amit még a Bajnai-kormány radírozott ki. Vagyis 21 adónem marad (a gyógyszergyártókat sújtó adókat egynek számolva), amelyből jelentős bevétel nem folyik be a költségvetésbe – a főbb adókból akár kétezer-milliárd forint is származhat. Ezek között egyaránt szerepel helyi adó, járulék, elkülönült alapba és a központi költségvetésbe folyó adó. A 21 adónem tetemes bevételt hoz, összesen 288,6 milliárd forintot – a megszűntekkel együtt ez a tétel 345 milliárd forint.

Vagyis ezek kivezetése még négy év alatt sem menne egyszerűen – a jövedelemadó átalakítása is több száz milliárd forint kieséssel jár. Azokat az adókat számba véve, amelyek kevesebb mint húszmilliárd forintot hoztak tavaly, jóval kisebb kieséssel kell számolni. Ebben az esetben 15 adónem jönne szóba összesen 165 milliárd forint kiesés mellett.

Változás az szja-ban abban lehet jövőre, hogy az adójóváírás szűkülni fog, s kismértékben emelkedik majd a minimálbér – erről azonban nem derült ki érdemi információ. A gyerekesek helyzetét könnyíti majd, hogy már egy gyerek után igénybe vehető lesz valamekkora adókedvezmény.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.