Itt a Robin Hood adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolc százalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett, az energiaellátók jövedelemadójáról, népszerű nevén a Robin Hood adóról szóló törvényjavaslat szerint, amiből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár.

Az adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az energiaellátók jövedelemadójának 90 százalékát az adott adóév, első esetben 2009. december 20-ig kell majd megfizetni. A törvény 2009. január elsején lép hatályba, és 2011. január elsején hatályát veszti.

Az adófizetési kötelezettség a szénhidrogén (kőolaj- és földgáz) kitermelést végzőkre, a kőolajterméket előállítókra, a jövedéki engedélyes kőolajtermék nagy- és kiskereskedőkre vonatkozik, míg a kivételek közé tartoznak az energiaszektor hatósági áras tevékenységei.

Szakértői körökből az MTI úgy értesült, hogy még egyeztetés folyik arról, pontosan milyen tevékenységet végzők körére terjedjen ki az adókötelezettség. Szanyi Tibor szocialista képviselő hétfőn a kapcsolat.hu honlapon közzétett interjúban azt mondta: a Mol lesz a legnagyobb befizető.

Az MTI kormányzati körökből annyit tudott meg, hogy az energiaellátók jövedelemadójára kötelezettek adózás előtti nyeresége 2007-ben megközelítette az 500 milliárd forintot. Ebből a Mol konszolidált adózás előtti nyeresége a nemzetközi számviteli szabványok szerint 344 milliárd forint volt.

A törvényjavaslat módosítja a távhőszolgáltatásról szóló törvényt: gondoskodik az árképzés átláthatóságáról, ezért ellenőrző szerepet biztosít a Magyar Energia Hivatal számára. A távhőszolgáltatás csatlakozási- és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezheti, de csak úgy, ha részletesen és teljes körűen alátámasztja az áremelés indokát. Azt, hogy ez megfelel-e a jogszabályoknak, a Magyar Energia Hivatal dönti el.

A távhőszolgáltatásban is biztosítani kell a megfelelő nyereséget. Ezért a törvényjavaslat szerint a távhőszolgáltatás csatlakozási díját, a lakossági távhőszolgáltatás díját, illetve a termelőnek a szolgáltatóval kötött szerződéses árát külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokolt ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson.

Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatást és a lakossági távhőfogyasztóknak a távhőszolgáltatás árához nyújtandó támogatás szabályait.

A törvényjavaslatot előterjesztő pénzügyminiszter indoklása szerint általában a távhőellátás az egyik leggazdaságosabb és leginkább környezetkímélő fűtési mód, ezért érdemes ösztönözni a használatát. Magyarországon viszont a távhőellátás nem versenyképes, mert a távhőszolgáltatás ára magasabb a többi fűtési módhoz képest. A törvényjavaslat célja, hogy összehangolt intézkedésekkel, megfelelő szabályozási és támogatási eszközök bevezetésével, illetve a fogyasztói érdekek érdemi védelmével elősegítse a távhőszolgáltatás versenyképességének javítását.

Forrás: Figyelőnet

---