Januárban lép hatályba az új könyvvizsgálói törvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő év elejétől jelentősen megváltoznak a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályok. A parlament elfogadta ugyanis az új könyvvizsgálói törvényt, amely az Unió módosított szabályainak az átvételét, valamint a könyvvizsgálói tevékenységbe vetett közbizalom megerősítését tűzte ki elsődleges célul.

Kétszeresére emelkedő értékhatár

A számviteli törvény könyvvizsgálati értékhatárra vonatkozó szabályainak a megváltoztatása jelentősen csökkenti a kevésbé tőkeerős vállalkozások adminisztrációs terheit. A januártól hatályos rendelkezések értelmében nem lesz kötelező a könyvvizsgálat akkor, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.

A kamarai tagfelvételhez kompetencia vizsga is kell

Természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet csak az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal. A tagfelvételhez – egyebek mellett – okleveles könyvvizsgálói szakképesítést, a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül sikeresen teljesített szakmai kompetencia vizsgát, összeférhetetlenséget, valamint megkérdőjelezhetetlen személyes és szakmai életvitel igazolását írja elő a törvény. Szakmai kompetencia vizsgát az a könyvvizsgáló jelölt tehet, aki igazolja, hogy letöltötte a 3 éves gyakorlati időt. Ezen túlmenően – a kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából – szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a természetes személy is, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága a korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt.

Uniós elvárásnak tesz eleget a törvény, amikor arról rendelkezik, hogy azok a természetes személy könyvvizsgálók, akik az Európai Gazdasági Térség más államában már rendelkeznek könyvvizsgálói engedéllyel, egy különbözeti vizsga sikeres teljesítése után – kérelemre – engedélyt kaphatnak Magyarországon is könyvvizsgálat végzésére, azaz a kamara tagjai lehetnek. Az új előírások értelmében a könyvvizsgáló a tevékenysége ellátását – kérelemre kiadott – engedély alapján legalább tizenkét hónap időtartamra szüneteltetheti.

Magyar, vagy uniós gazdálkodó szervezet a Magyar Köztársaság területén akkor végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, ha azt a kamara engedélyezte. Az engedély kiadására az egyéb feltételek fennállása esetén is csak abban az esetben kerülhet sor, ha a könyvvizsgáló cégben a szavazati jogok többségét az unióban engedélyezett könyvvizsgálók birtokolják, illetve, ha a legfőbb irányító szerv tagjainak a többsége az unióban engedélyezett könyvvizsgáló, és ha annak nevében a könyvvizsgálatot a kamara tagjai végzik.

A könyvvizsgáló nem fizethet jutalékot

Fontos szabály, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói tevékenység ellátására kizárólag írásban köthet szerződést. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a könyvvizsgálói tevékenység díja szabad megállapodás tárgya, amelyet a feladat jellege, időigénye, a feladat elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint az egyéb kalkulálható költségei figyelembe vételével kell kialakítani. A kamara ugyanakkor a díjmeghatározás elveire, elsődleges szempontjaira ajánlást adhat ki. A könyvvizsgálói tevékenység díjának ugyanakkor függetlennek kell lennie a megbízónak nyújtott egyéb szolgáltatásoktól, azok semmilyen módon nem befolyásolhatják a díjat. A díjazás megállapítása nem alapulhat feltételeken. A könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég nem fizethet jutalékot ügyfélszerzésért, és nem kaphat jutalékot azért, hogy harmadik félnek ügyfelet ajánljon.

Minősített könyvvizsgáló, átláthatósági jelentés

Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes sajátos tevékenységet folytató gazdálkodók esetében (pl. hitelintézetek, önkormányzatok, biztosítók) csak minősített, azaz megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet könyvvizsgálói tevékenységet.

A közérdeklődésre számot tartó (tőzsdei kereskedéssel érintett) gazdálkodók könyvvizsgálói pedig kötelesek az üzleti év mérlegfordulónapjától számított három hónapon belül a honlapjukon úgynevezett átláthatósági jelentést közzétenni, amelyből a könyvvizsgáló legfontosabb adatairól, jellemzőiről lehet informálódni. Ezen felül a könyvvizsgáló a gazdálkodó audit bizottságának (ennek hiányában az audit bizottság feladatait ellátó testületének) évente írásban igazolja, hogy független a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól és beszámol a gazdálkodó számára a könyvvizsgálati tevékenységen kívül teljesített további szolgáltatásairól. A függetlenséggel függ össze az a további szabály is, hogy egy természetes személy könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el megszakítás nélkül egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében könyvvizsgálói feladatot.

---