Januárra tolnák a hamburgeradót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptember, hanem január 1-jén lépne hatályba a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslat, ha az Országgyűlés támogatja Nógrádi Zoltán (Fidesz) hétfőn benyújtott módosító indítványát.

Kezdeményezését több dologgal is indokolta, közte azzal, hogy az adótörvények jellemzően a naptári év első napján lépnek hatályba.

Indokként fogalmazta meg azt is, hogy a javaslat számos adminisztratív terhet is ró az érintett vállalkozásokra, amelyek ezeknek csak megfelelő előkészítést követően tudnak eleget tenni.

A fideszes képviselő szerint azért is lenne szükség a hatálybalépés kitolására, mert a magyar kereskedelem sajátja, hogy beszállítók éves megállapodások keretében értékesítik termékeiket a kiskereskedők részére. Az éves megállapodások, közte az áremelések végrehajtása, év közben csak rendkívül korlátozottan módosíthatók.

Szerinte a gyártók nem képesek a saját forrásaik terhére kigazdálkodni az egészségügyi termékadó összegét, így kénytelenek annak egy részét áraikba beépíteni. Ha ezt a hatályban lévő kereskedelmi megállapodásaik módosításával nem képesek megtenni, egyéb forrást kell találniuk, mely adott esetben a foglalkoztatást is kedvezőtlenül érintheti – írja.

Nógrádi Zoltán azt is javasolja, hogy az ételízesítők helyett levesporokra vessék ki a termékadót. Mint írja, az ételízesítők megadóztatása gyakorlatilag az azokban levő konyhasó megadóztatását jelenti – a céllal ellentétesen és versenyellenesen, hiszen konyhasó maga nem adóköteles. Egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy az ételízesítőre kivett adó 125 forint legyen kilónként, hiszen társadalom széles körben használja az ételízesítőket, leveskockákat, az adó pedig drasztikusan megemelné e termék árát.

Forrás: MTI, Atecéged.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.