Januártól jön a szénadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január 1-jétől a szén is az energiaadóról szóló törvény hatálya alá kerül. Az adó alapja a szén mennyisége, mértéke – egységesen, szénfajtától függetlenül – tonnánként 2040 forint.

Mivel a jogszabály a lakossági végfelhasználást mentesíti az energiaadó-fizetési kötelezettség alól, az adóztatás a szén lakossági árára nincs hatással. A szén értékesítési útvonalának nyomon követhetősége, valamint az adómentesség ellenőrizhetősége érdekében a szenet továbbforgalmazási céllal beszerző energiakereskedő, illetve a lakossági fogyasztó az energiakereskedőnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik.

Az új szabályok szerint adót kell fizetni, ha az energiakereskedő (például a szén értékesítését végző tüzéptelep vagy más szénkereskedő) felhasználónak szenet értékesít. Ekkor a számlán elkülönítve kell a szén energiaadóját feltüntetni, a fizetésre kötelezett személy az energiakereskedő (nincs adófizetési kötelezettsége, ha a szenet a lakossági fogyasztónak értékesíti). Többek közt akkor is fizetni kell, ha a felhasználó belföldön közvetlenül termelőtől szenet vásárol, ekkor a (nem lakossági) felhasználó állja. Egy másik eset, amikor valaki saját felhasználásra termel szenet.

Általános szabályként az adófizetésre kötelezett kötelezettsége megállapítani, bevallani és megfizetni az energiaadót. Ha azonban az importáló közvetlenül az EU-n kívüli országból vásárol szenet, az energiaadó megfizetése nem önadózás keretében történik, hanem az adót a vámhatóság állapítja meg. Bizonyos felhasználások esetén (például erőmű üzemeltetésénél) lehetőség van a szenet terhelő energiaadónak a vámhatóságtól történő visszaigénylésére, illetve az önadózás keretében megállapított fizetendő energiaadóból történő levonására.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.