Januártól kell áttérni a FEOR-08-ra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KSH nyilvánosságra hozta a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúrát, amelyet a 2011. január 1-jével vezetnek be a jelenleg is használatos FEOR-93 helyett.

2011. január 1-jén hatályba lép a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát veszti. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-al kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.

A közlemény melléklete tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkozásoknak a 2010. december 31-éig használatos számait, valamint a 2011. január 1-jei FEOR-08 szerinti átsorolását.

Forrás: KSH


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.