Januártól kell Robin Hood-adót fizetni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény januártól vezeti be a „Robin Hood-adó” néven ismertté vált, az energiaszolgáltatókat terhelő jövedelemadót.

A törvény szerint a jövedelemadó alanya az energiaellátó, kivéve, ha a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be adóbevallást. A jövedelemadó-kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

A jövedelemadó a pozitív adóalap 8 százaléka. Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig vallja be és fizeti meg a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
A fizetendő adót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az adót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.

Az októbertől bevezetett új távhő-támogatási rendszert az idén még finanszírozza a költségvetés, a tervek szerint jövőre azonban már a Robin Hood-adóból befolyt bevételből fizetik, mintegy 30 milliárd forint bevételt vár ebből az adónemből a kormány. A forrást csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.