Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2011. január 1-től munkanapok helyett naptári napok szerint számítják a határidőket a hatósági eljárásokban. Az új szabályozás miatt számos törvény és rendelet módosult, az ügyintézés pedig várhatóan gyorsabb lesz.
A hatósági eljárásokban egy 2009-es módosítás alapján eddig munkanapokban számolták a határidőket, ami egy-egy többnapos ünnepnél jelentősen elhúzhatta az ügyintézést.
2011. január 1-től újra naptári napok szerint számítják a határidőket, ezt a 2010. évi CLII. törvény tartalmazza.
Így az ügyintézési rendszer visszaállt a 2009. október 1. előtti állapotra, ekkortól tértek át ugyanis a munkanapokban való határidőszámításra. Jelenleg több mint 1200 jogszabály határoz meg munkanapban határidőt. Az elfogadott törvény 92 törvény módosítását tartalmazza, de decemberben módosult számos rendelet is, ami hatósági eljárások határidejét szabályozza.
A határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik.
A 10 napos vagy annál hosszabb határidő esetén a határidőket lehetőség szerint öttel oszthatóan állapítja meg a törvény. Így az általános ügyintézési határidő 22 munkanap helyett 30 nap, hosszabb határidőknél pedig két-három hónapos határidőkre számíthatunk.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!