Jár a szóban kötött sikerdíj

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokéves pereskedés után jutott hozzá egy ügyvéd egy cég adóbírságának a közreműködésével csökkentett összege után a neki járó sikerdíjhoz. Csak a felülvizsgálat több mint egymillió forintjába került a fizetni nem szándékozó társaságnak.

Egy kft. megbízott egy ügyvédet azzal, hogy az szemmel tartja a cég adóügyeit, egyúttal át is adott neki – munkadíjként – 1 millió forintot és letétbe helyezett nála további 5 milliót a sikerdíj fedezetére. A szóbeli megállapodás szerint ugyan is ha adóügye lenne a cégnek és az ügyvéd a fizetendő összeget le tudja faragni, akkor a megmentett pénz 10 százaléka illeti meg. Nem sokkal később az adóhatóság 170 millió forintra bírságolta a céget, amit az ügyvéd 30 millióra faragott le, ezáltal 140 millió forint megtakarítása keletkezett a társaságnak, amely után 14 millió forint sikerdíj illette meg az ügyvédet.

A cég azonban nem fizetett, mivel az ügyvéd az 5 millió forint letétet elsikkasztotta, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott és nem praktizálhatott tovább. A társaság visszakövetelte az 5 milliót, amire a most már csak volt ügyvéd viszontkeresettel élt és 8 millió forintot követelt a cégtől. Ez úgy jött ki, hogy a neki járó 14 milliós sikerdíjból levonta az 5 milliós letétet és az induláskor megkapott 1 millió forintot. Az elsőfokú bíróság a 8 millió forintot meg is ítélte az ügyvédnek.

A másodfokú bíróság teljesen ellentétes álláspontra helyezkedett. Szerinte a praxisa megszűntekor a volt ügyvédnek – az ügyvédi törvény szerint – egy működő ügyvéd számlájára kellett volna átutalnia a letét összegét. Miután ezt nem tette meg, hanem magánál tartotta a pénzt, azt vissza kell fizetnie a cégnek. A sikerdíj követelése pedig azért nem jogos, mivel a szerződést szóban kötötték, a tartalma nem bizonyítható, illetve az sem bizonyítható, hogy valóban az ügyvéd tevékenysége miatt csökkent jelentősen az adóbírság.

A volt ügyvéd fordult ezek után – felülvizsgálatot kérve – a Legfelsőbb Bírósághoz. Ez a bírói fórum az elsőfokú bíróság ítéletét tartotta helyesnek. A letett 5 millió forintból és a tanúvallomásokból arra lehet következtetni, hogy a letett pénz valóban a sikerdíjra szolgált, viszont az nem ügyvédi letét, hanem óvadék, tehát arra nem vonatkoznak az ügyvédi letét szabályai. A volt ügyvéd az adóügyben a kft. teljesítési segédeként járt el, ezért megilleti az eredménynek megfelelő díjazás. A másodfokú bíróság akkor is tévedett, amikor a volt ügyvéd 6 millió forintra szóló beszámítási kérelmét nem bírálta el. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A cégnek ez a verdikt 400 ezer forint perköltségbe és 780 ezer forint felülvizsgálati illetékbe került.

Forrás: Napi Online

---