Járulék- és eho-fizetési problémák a gyakorlatban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan alakul a biztosítási jogviszony tartós megbízási szerződés esetén? Ki fizeti a nem munkáltatótól kapott tárgyjutalom után a járulékot, valamit melyek az egészségügyi hozzájárulás fizetésének szabályai ingatlan bérbeadásakor? Ezekre a kérdésekre válaszol az Adó-Tb Kalauz 11. számában megjelent cikk.

Napjainkban egyre elterjedtebb, hogy a termékgyártók ösztönzésképpen az általuk gyártott termékkel megajándékozzák a forgalmazó cég magánszemély alkalmazottait (tehát aki velük nem áll biztosítási jogviszonyban). A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint a termékgyártó társaság ebben a tekintetben a magánszemély foglalkoztatójának minősül, mivel a munkaviszonyra tekintettel juttat jövedelmet. A juttatás pedig a törvény szerint járulékalapot képező jövedelem. Mivel a társaság az egyéni járulékokat nem tudja levonni, azt neki kell megfizetnie. Így a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 6 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (amennyiben a juttatásban részesült magánszemély egyidejűleg heti 36 órát elérő foglalkoztatásban is állt, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot), valamint a 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot is.

Biztosítási jogviszony megbízási szerződésnél

Megbízási szerződést köt egy óraadó tanár a tanév teljes idejére (2008. 09. 01-jétől 2009. 06. 15-ig), de csak minden hét kedden és csütörtökön 2-2 órában kell tanítania, havi díjfizetés mellett. A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint a biztosítás a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A megbízási jogviszonynál azonban a biztosítási jogviszonyt a megbízási szerződés önmagában nem alapozza meg, az függ a díjazás összegétől is. Csak akkor válik biztosítottá valaki, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez idén február 1-jétől havi 20 700, illetve napi 690 forint. Így a példa szerinti esetben az óraadó tanár függetlenül attól, hogy a hónap során hány napot és milyen időtartamban végzett munkát, egész hónapra biztosítottá válik, ha a díjazás havi összege eléri a minimálbér harminc százalékát.

Egészségügyi hozzájárulás fizetése ingatlan bérbeadásakor

Az Eho-tv. szerint a magánszemély a bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, azonban legfeljebb a hozzájárulás-fizetési felső határ mértékéig (ami jelenleg 450 ezer forint). Ha a magánszemély nyilatkozik, hogy erre a bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazná, az Szja-tv. 16. § (1) bekezdését kell figyelembe venni. Így a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható legfeljebb – a bevétel mértékéig – a tevékenységhez szükséges és igazolt költség (tételes költségelszámolás), vagy a bevétel 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

Kifizetőnek történő ingatlan-bérbeadás esetén – kivéve a termőföldet – a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint vonja le az adóelőleget. Ennek alapja vagy a bevételnek a költségekkel csökkentett része (de nem lehet kevesebb a bevétel 50 százalékánál), vagy a bevétel 90 százaléka. Az Eho-tv. alapján a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12-éig. Amennyiben év végén a bérbeadásból származó jövedelem alacsonyabb lesz az év közben adóelőleg-alapjaként figyelembe vett összegnél, akkor az esetlegesen levont többlet-eho összegét az adóévre benyújtott bevallásban lehet visszaigényelni. Ha a figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet után a magánszemély köteles a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetni. A kifizető által túlvont egészségügyi hozzájárulás visszaigényelhető.

Nem kell megfizetni az egészségügyi hozzájárulást, ha az ingatlan a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha az ingatlant saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

Cikkében Matlné Kisari Erika foglalkozik még azzal a gyakran felmerülő problémával, hogy a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinél hogyan alakul a biztosítási jogviszony, emellett kitér a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére is.

---