Járulékfizetés szünidőben végzett munka esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a tanuló, hallgató a nyári szünidő alatt? Milyen előírásokra kell figyelemmel lenni a foglalkoztatásukkal kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Adó TB-Kalauz 2007/7. számában Matlné Kisari Erika cikke.

A tanulmányokat folytatókkal kapcsolatos legelterjedtebb tévedés, hogy az alap-, közép- és felsőoktatási intézmény tanulói, hallgatói e jogviszonyukban a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottak. E tévedés alapja, hogy a kiskorú személy, amennyiben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A biztosítottak a társadalombiztosítás által nyújtott valamennyi ellátásra, például táppénzre is jogosultak, nem csak egészségügyi szolgáltatásra. Sok esetben a foglalkoztatók és a laikus magánszemélyek is úgy gondolják, hogy a tanulói, hallgatói kör foglalkoztatója az oktatási intézmény.

A foglalkoztatót kiemelkedő fontosságú kötelezettségek terhelik a társadalombiztosítási rendszer működésének a biztosítása szempontjából a nyilvántartási, járuléklevonási, adatszolgáltatási, járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség keretében. Fontos ezért annak meghatározása, hogy ezek a kötelezettségek valójában kiket terhelnek, kik minősülnek foglalkoztatónak. Miután a törvény igen széles körben határozza meg azt a tevékenységet, amely társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztet, hasonlóan széles azok köre, akiknek a közreműködésével ezek a jogviszonyok létrejöhetnek. A cikk ezért áttekinti a szünidős foglalkoztatás témájával kapcsolatos fogalmakat, így a foglalkoztató, a biztosított és a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, és részletesen ismerteti a szóba jöhető foglalkoztatási formák szabályait. Kiemeli, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény nem tesz különbséget a felnőttként, illetve diákként végzett munka tekintetében. Ha a diákot munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatják, a társadalombiztosítási kötelezettségeket az általános – munkavégzést megalapozó jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kell teljesíteni.

Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A foglalkoztatót terheli ebben az esetben a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék és teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tételes eho összegét a munkaidő arányában legfeljebb 50 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani.

A biztosítottat terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalékos járulék és 8 százalékos tagdíj). A cikk írója figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben a munkavállaló első alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt, tagságra kötelezett pályakezdőként a magánnyugdíjpénztárba is be kell lépnie. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló tanuló, hallgató a munkaviszonyában nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, e jogviszonya alapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. A diákok esetében is érvényesül ugyanakkor a minimum járulékalap utáni foglalkoztatói kötelezettség. Amennyiben a tanulónak ténylegesen juttatott járulékalapot képező jövedelem összege nem éri el a minimum járulékalap összegét, a havi bevallásban közölheti a foglalkoztató a tényleges járulékalapot.

A cikk behatóan foglalkozik a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozás, felhasználási szerződésen alapuló jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) szabályaival, illetve ismerteti a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra, a hallgatói munkadíjra, a gazdasági társaság tagjaként végzett vállalkozói tevékenységre és az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulójaként, hallgatójaként történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.