A vállalkozói körbetartozások mérséklése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy régóta fennálló, komoly gazdasági probléma kapcsán biztosít új és remélhetőleg hatékony jogi lehetőségeket a vállalkozói ˝körbetartozások˝ mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXXVIII. törvény. Számos további feladatot is számba vett a közelmúltban a Kormány, amelyek hosszabb távú megvalósítást igényelnek, de ugyancsak alkalmasak a körbetartozások visszaszorítására. Az erről szóló törvénytervezetek előkészítés alatt állnak.

A csődtörvény módosítása körében került sor annak a rendelkezésnek az elfogadására, amely előírja, hogy az adós újabb csődeljárás iránti kérelmet nem nyújthat be addig, ameddig a korábbi eljárásban felmerült követeléseket nem egyenlítette ki. Változott a fizetési haladék időtartama is, az eddigi 90 napról 60 napra csökkent a moratórium legrövidebb ideje, a felső korlát azonban továbbra is 120 nap maradt.

Megváltoztatták a felszámolás megindításával kapcsolatos szabályokat is, annak érdekében, hogy a követelések behajtása eredményesebb legyen. A jövőben a következő lesz a fizetésképtelen adóssal szembeni eljárás menete: ha fizetési határidő, illetve az azt követő 15 nap eredménytelenül telt el, azaz az adós nem vitatta (esetleg elismerte) de nem is egyenlítette ki a tartozását, beállnak vele szemben a felszámolás megindításának feltételei. A hitelező a felszámolási kérelem benyújtása előtt köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. A fizetési felszólítás kézhezvételéhez a módosítás a korábbiakhoz képest eltérő jogkövetkezményeket fűz, amikor előírja, hogy az adósnak csak a kézhezvételt (kézbesítést, átvételt) megelőző napig van lehetősége a tartozást vitatni. A felszólítás kézhezvételét követően viszont kizárólag a teljesítéssel (fizetéssel) lehet a felszámolást elkerülni. A csődtörvény új szabálya rögzíti ugyanakkor, hogy a fizetés nem minősül a tartozás elismerésének, ezért az adós a tartozást vita esetén a későbbiekben polgári per útján visszakövetelheti. Abban az esetben, ha a felszólításra sem történik teljesítés, a hitelező kérelmére sor kerülhet a felszámolási eljárásra.

Több ponton módosították a képviselők a közbeszerzés szabályait is. Így például, az ajánlattevőnek köteles vállalni, hogy nyertessége esetén az alvállalkozói szerződéseiben magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a közbeszerzési törvény teljesítés elismerésére, ellenszolgáltatás megfizetésére, felelősségkorlátozásra, kamatkikötésre, beszámításra irányadó rendelkezéseit.

A törvénymódosítás indokolása szerint a körbetartozás kialakulásának egyik oka lehet, hogy nem tisztázott, milyen időtartamon belül kell a teljesítés elismeréséről, illetve annak megtagadásáról nyilatkozni. A most elfogadott rendelkezések szerint főszabályként az ajánlatkérő legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a teljesítésigazolás kiállítani, vagy annak megtagadásáról nyilatkozni.

A Polgári Törvénykönyvet érintő változás, hogy építési szerződés esetén a megrendelő tulajdonát képező, a munkák végzésére szolgáló ingatlanon – díjkövetelése erejéig – jelzálogjog illeti meg a vállalkozót. A jelzálogjog a szerződéskötés ténye alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni. A törlési hozzájárulás elmulasztásából származó kárért pedig a vállalkozó tehető felelőssé.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?