Nem emelné az adókat az új francia kormány
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a tanuló, hallgató a nyári szünidő alatt? Milyen előírásokra kell figyelemmel lenni a foglalkoztatásukkal kapcsolatban? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Adó TB-Kalauz 2007/7. számában Matlné Kisari Erika cikke.
A tanulmányokat folytatókkal kapcsolatos legelterjedtebb tévedés, hogy az alap-, közép- és felsőoktatási intézmény tanulói, hallgatói e jogviszonyukban a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottak. E tévedés alapja, hogy a kiskorú személy, amennyiben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A biztosítottak a társadalombiztosítás által nyújtott valamennyi ellátásra, például táppénzre is jogosultak, nem csak egészségügyi szolgáltatásra. Sok esetben a foglalkoztatók és a laikus magánszemélyek is úgy gondolják, hogy a tanulói, hallgatói kör foglalkoztatója az oktatási intézmény.
A foglalkoztatót kiemelkedő fontosságú kötelezettségek terhelik a társadalombiztosítási rendszer működésének a biztosítása szempontjából a nyilvántartási, járuléklevonási, adatszolgáltatási, járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség keretében. Fontos ezért annak meghatározása, hogy ezek a kötelezettségek valójában kiket terhelnek, kik minősülnek foglalkoztatónak. Miután a törvény igen széles körben határozza meg azt a tevékenységet, amely társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztet, hasonlóan széles azok köre, akiknek a közreműködésével ezek a jogviszonyok létrejöhetnek. A cikk ezért áttekinti a szünidős foglalkoztatás témájával kapcsolatos fogalmakat, így a foglalkoztató, a biztosított és a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, és részletesen ismerteti a szóba jöhető foglalkoztatási formák szabályait. Kiemeli, hogy a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény nem tesz különbséget a felnőttként, illetve diákként végzett munka tekintetében. Ha a diákot munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatják, a társadalombiztosítási kötelezettségeket az általános – munkavégzést megalapozó jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kell teljesíteni.
Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A foglalkoztatót terheli ebben az esetben a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék és teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a tételes eho összegét a munkaidő arányában legfeljebb 50 százalékkal csökkentett összegben kell megállapítani.
A biztosítottat terheli a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalékos járulék és 8 százalékos tagdíj). A cikk írója figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy amennyiben a munkavállaló első alkalommal létesít biztosítási jogviszonyt, tagságra kötelezett pályakezdőként a magánnyugdíjpénztárba is be kell lépnie. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló tanuló, hallgató a munkaviszonyában nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, e jogviszonya alapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira. A diákok esetében is érvényesül ugyanakkor a minimum járulékalap utáni foglalkoztatói kötelezettség. Amennyiben a tanulónak ténylegesen juttatott járulékalapot képező jövedelem összege nem éri el a minimum járulékalap összegét, a havi bevallásban közölheti a foglalkoztató a tényleges járulékalapot.
A cikk behatóan foglalkozik a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozás, felhasználási szerződésen alapuló jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) szabályaival, illetve ismerteti a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra, a hallgatói munkadíjra, a gazdasági társaság tagjaként végzett vállalkozói tevékenységre és az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulójaként, hallgatójaként történő foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseket.
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
Közel húszezer hamis játékot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy budapesti játékbolt titkos raktárában.
Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!