Jobbik: nem nyitnánk új kiskaput az adózásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a vevő egyáltalán nem fizet, továbbra is az eladó kell hogy állja az áfát. A jobbikos törvényjavaslat szerint ugyanis csak olyan be nem folyt számla áfájával lehetne csökkenteni a fizetendő áfát, amely mögött nem problémás cé” áll. Ezzel vennék elejét a visszaéléseknek. A vállalkozók továbbra is azt szeretnék, ha a be nem folyt bevételekre egyáltalán nem kellene áfát fizet – írja a FigyelőNet.

Az áfatörvényt módosítaná a Jobbik képviselője, Volner János, úgy, hogy mint hírt adtunk róla, bizonyos feltételek esetén nem kellene befizetni a ki nem egyenlített számlák után az áfát. Az előterjesztő cikkünkre reagálva azt mondta, a javaslatba nem véletlenül írta, hogy a problémás (felfüggesztett vagy törölt adószámú illetve felszámolt, végelszámolt, jogutód nélkül megszűnő) cégeknek kiállított kifizetetlen számlákra ne lehessen igénybe venni az áfacsökkentés lehetőségét. Ezzel ugyanis a fiktív cégek útján végrehajtott áfacsalásoknak (láncszámlázás) szeretné elejét venni.

Egy országgyűlési párt nemcsak a lakosság egy csoportjának – ez esetben a vállalkozóknak – az érdekeit kell, hogy képviselje, hanem figyelemmel kell lenni az ország nemzetközi elkötelezettségeire és az állami, adófizetői érdekek teljesülésére is. Emiatt sem nyithatunk az adózásban újabb kiskapukat – emlékeztetett Volner János.

Ez érthető, de közben kizárnák az áfacsökkentés lehetőségéből azokat a beszállítókat is, akiknek a vevői semmi rosszban nem sántikáltak, egyszerűen csak abba mentek tönkre, hogy nem tudták fizetni a számláikat (mert esetleg nekik sem fizettek). Vagyis a lánctartozásokra nem lenne orvosság a módosított áfatörvény. Ezért nyilatkozták azt az érdekképviseletek az fn.hu-nak korábban, hogy jelenlegi formájában nem értenek egyet a javaslattal. Számukra az lenne az ideális megoldás, ha egyik kiegyenlítetlen számlára sem kellene befizetni az áfát.

A képviselő védelmébe vette a javaslatában leírtakat, mondván: ki kell zárni, hogy a költségvetés ne jusson hozzá az áfához.

Valakinek muszáj befizetnie az áfát

Áfát az EU-s irányelvvel (HÉA) összhangban lévő magyar törvény szerint nem a bevétel, hanem a teljesített termékértékesítés, nyújtott szolgáltatás után kell megfizetni – emlékeztetett Volner János. Tehát a teljesítés után valakinek mindenképpen áfát kell fizetnie. Jelenleg az eladó „”meghitelezi”” az áfát a vevőnek. A benyújtott törvényjavaslat célja ennek megszüntetése – jelentette ki. De a módosítás csak a meghitelezést szüntetné meg. Arra nem adna jogosítványt, hogy ha a vevő soha nem fizet, akkor is csökkenthesse az eladó a fizetendő áfáját. Volner János szerint nem szabad engedni, hogy ilyen ok miatt az állam végleg elessen az áfabevételtől.

Ahogy előző cikkünkben megírtuk, éppen erre mondta az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, Szűcs György az fn-hu-nak, hogy ezzel szinte semmi nem változik – hiába nincs kifizetve az elvégzett tevékenység ellenértéke, az áfát attól még be kell fizetni rá.
S pont ezért jelentette ki akkor az fn.hu kérdésére a Vállalkozások Érdekvédelmi Egyesülete elnöke, Éliás Ádám, hogy saját meghirdetett szándéka ellentétévé válna a szabályozás. Extrém esetet feltételezve: ha az összes adós céget felszámolnák, a teljesítők ott maradnának, ahol voltak: a soha be nem folyó számlaérték (amely teljesített munka ellenértéke) áfatartalmát kellene befizetniük. Pont ebben szeretnének változást az érdekképviseletek.

Szűcs György mostani megkeresésünkre csak annyit mondott, az fn.hu korábban megjelent cikke tárgyszerű volt. Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban lesz majd érdekegyeztetés, s ott az IPOSZ részletesen kifejtheti majd véleményét. Erre valószínűleg ősszel kerülhet sor.

A csalókat ki kell zárni

Volner János szerint nem engedhető meg, hogy a törvénymódosítás miatt új kiskapu nyíljon az adózás megkerülésére. Ha ugyanis egyáltalán nem kellene a be nem folyt számlákra áfát fizetni, akkor egyes cégek úgy bújhatnának ki az áfafizetési kötelezettség alól, hogy (nem)adózó fantomcégek nevére bocsátanának ki számlát – tette hozzá.

A képviselő megjegyezte még: előfordulhat, hogy egy cég adószámát adminisztrációs hiba (akár a sajátja, akár az adóhatóság hibája) miatt függesztik fel. Lehet, hogy erre épp a partnere hívja fel a figyelmét, amivel lehetősége nyílik a hiba korrekciójára. Ha pedig az adószám felfüggesztése annak törlése nélkül szűnik meg, a partner ismét élhet az áfacsökkentési joggal – tette hozzá.

A cikk teljes terjedelemben az fn.hu-n olvasható.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.