Jogalkotási rekordot hozott az elmúlt év


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Soha annyi kormányrendeletet és soha annyi törvényt nem hirdettek ki egyetlen éven belül, mint 2012-ben – derül ki a CompLex Kiadó, a holland Wolters Kluwer csoport tagja Jogtárának adataiból. Tavaly majdnem húsz százalékkal több jogszabályt alkotott a kormány, mint egy évvel korábban, míg kormányhatározatból harmadával több született, mint egy évvel ezelőtt. A törvények száma sorozatban másodszor haladta meg a kétszázat.


A CompLex Kiadó Jogtárának adatai szerint a most véget ért évben 1295 jogszabály született, ami 115-tel több az egy évvel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy tavaly átlagosan heti 25, vagy másként számolva kétnaponta 7 új jogszabály született. A legaktívabb jogalkotó, akárcsak egy évvel korábban, 2012-ben is a kormány volt: 447 rendeletet hozott, ami azt jelenti, hogy a tavaly megszületett jogszabályok közül minden harmadik kormányrendelet volt.
A kormányrendeletek száma dinamikus, 18 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest, pedig már 2011-ben is 379 rendeletet adott ki a kabinet. Főként decemberben volt aktív a kormány jogalkotói tevékenysége: az utolsó hónapban 114 kormányrendelet született. Ez azt jelenti, hogy a kormányrendeletek negyede egyetlen hónap alatt jelent meg, és egyben azt is, hogy decemberben naponta átlagosan három és fél, minden egyes munkanapon átlagosan hat új kormányrendelet jelent meg. Az eddigi rekordot a 2007-es év jelentette, akkor 410 kormányrendelet született, a tavalyi ennél is több 9 százalékkal.

Decemberben nemcsak a kormány alkotott az átlagosnál jóval több jogszabályt, hanem számos minisztérium is. Az 54 nemzetgazdasági miniszteri rendeletnek majdnem fele (23) decemberben jelent meg, a 87 belügyminiszteri rendelet majdnem egyharmada (27) szintén decemberi keltezésű. A kabinethez hasonlóan rendeletei nagyjából negyedét az év utolsó hónapjában alkotta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (13-at az 58-ból), valamint a fejlesztési minisztérium (21-et a 83-ból). A másik végletet két nem kormányszerv jelentette: a médiahatóság 15 rendeletéből csak 1, az MNB 26 rendeletéből 2 jelent meg decemberben.

A kormány nem csupán a rendeletek, hanem a kormányhatározatok számát tekintve is jóval aktívabb volt, mint egy évvel korábban (a kormányhatározat az állami irányítás egy nem jogszabályi eszköze, a kabinet az általa irányított szervek feladatait, működését szabályozza, illetve a feladatkörükbe tartozó terveket határozza meg ezzel). A 2011-es 522 után tavaly 705 kormányhatározat jelent meg, ami 35 százalékos növekedést jelent, derül ki a CompLex Jogtárából.

A jogalkotásban a kormány mellett tavaly is a parlament volt a legaktívabb: tavaly 2011 után ismét több mint kétszáz törvény született. Sőt, a törvények száma újabb csúcsot ért el, a 226 kihirdetett törvény – ez az összes tavalyi jogszabály 17 százaléka – tizenkettővel több az egy évvel korábbinál. Minden hatodik törvény (37 a 226-ból) decemberben jelent meg.

A hatalmas jogalkotási rohamban nem egyszer előfordult, hogy egyes korábban meghozott jogszabályokat – főként törvényekre, kormányrendeletekre volt ez jellemző – a hatályba léptetésükkel egyidejűleg módosítottak. Vagyis azok szövege már életbe lépésük előtt megváltozott az eredetileg elfogadott változathoz képest.

A jogszabályok számának növekedése ellenére néhány minisztérium kevesebb rendeletet adott ki tavaly, mint egy évvel korábban. Igaz, ezek általában olyan tárcák, amelyek egyébként is kevés rendeletet hoznak. A külügyminiszter a tavalyelőtti 4 után a múlt évben 3 rendeletet hozott, a miniszterelnökségi rendeletek száma is eggyel csökkent, háromról kettőre. A gazdasági miniszter kettővel kevesebb rendeletet alkotott (56 után 54-et); jelentősen csak a fejlesztési miniszteri rendeletek száma esett vissza: a 2011-es 97 után tavaly csak 83 NFM-rendelet született.

Szintén csökkent, méghozzá jelentősen, a Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozatok száma: a 2011-es 183 után tavaly csak 45 született – ez 75 százalékos visszaesés egyetlen év alatt –, míg az államfői és országgyűlési határozatok száma érdemben nem változott. A köztársasági elnöki határozatok száma 351-re nőtt 338-ról, míg a parlamenti határozatból 96 született az egy évvel korábbi 98 után.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.