Jogsértések tömege a tranzakciós illetéktörvényben?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új illetéktörvény sérti a jegybanki függetlenséget, a monetáris finanszírozás tilalmát, torzítja a monetáris politikát, ráadásul az illetékért állami szolgáltatás járna – mondta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Corvinus egyetemi tanára.
A tranzakciós illetékfizetési kötelezettség jegybankra való kiterjesztése sérti a jegybanki függetlenséget (a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ezt rögzítő 6. paragrafusát, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés, EUMSZ 130. cikkét), valamint az államháztartás monetáris finanszírozása tilalmát (az MNB-törvény 15. paragrafusát, és az EUMSZ 123. cikkét) – nyilatkozta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára.
Torzítja továbbá a jegybank nyílt piaci műveletek révén megvalósítandó monetáris politikáját (ezt az MNB-törvény 7. paragrafus a) pontja szabályozza). Emellett a felső korlát hiánya az MNB-re kivetett illetéknél felveti az MNB-vel szemben a fizetőképesség szerinti adóztatás elve (az Alaptörvény XXX. cikke 1. bekezdésének) megsértését is – vélte az egyetemi tanár.
Eleve bizarr egy olyan állami szervezetet megadóztatni, amely nem alanya a társasági adónak, és amelynek az államháztartáshoz fűződő kapcsolatát a költségvetési jog szabályozza, amiből adódóan a jegybank nyereségét az állam automatikusan elvonja, veszteségét viszont pótolja. Adóztatni olyan gazdasági szereplőt kell és lehet, amely az államtól független – mondta Deák Dániel.
További gondot jelent, hogy a kormány adó helyett illetéket törvényesített a pénzügyi tranzakciókra, amellyel szemben elvileg állami szolgáltatás jár – mondta a Corvinus egyetemi tanára.
További jogi kifogásokról itt olvashat.
