Jogszabályfigyelő

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Polgári jogi igény érvényesíthetősége közbeszerzés kapcsáés és ellenőrzési kör munkabaleset esetén.

Polgári jogi igény érvényesíthetősége közbeszerzés kapcsán

A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslatok elbírálása. A döntőbizottsági határozatával szemben bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető (közigazgatási per keretében). Ebből következően, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a fentiek szerint nem került sor eljárás lefolytatására, a bíróságnak nincs jogi lehetősége arra, hogy ezt a felek között létrejött polgári jogi jogviszony kereteiben rendezze – derül ki a Kúria honlapján közzétett tájékoztatóból.

A Kúria hangsúlyozza, hogy amennyiben a közbeszerzési eljárásban a jogsértés tényét nem állapították meg, úgy semmisségre hivatkozással a semmisség polgári jogi jogkövetkezményeinek a levonására sincs jogi lehetőség (kereset, viszontkereset, kifogás útján sem).

Joganyag: Kúriai tájékoztató a Pfv.V.21.170/2015/7. ügy alapján

Módosította: –

Megjelent: a Kúria honlapján (www.kuria-birosag.hu.)

Hatályos: –

Megjegyzés: iránymutatás a jogalkalmazók számára

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Ellenőrzési kör munkabaleset esetén – a károkozó körülmény előreláthatósága

Az asztalos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkavégzése közben letört egy szeg feje, amely a védőszemüveg kerete alatt áthaladva behatolt a jobb szemébe. A baleset következtében a dolgozó a sérült szemére megvakult. A munkafolyamathoz használt munkaeszközt a fővállalkozó kölcsönözte, az újszerű állapotú volt, sérülés nyomát nem lehetett rajta látni. Egyértelműen megállapítást nyert, hogy a látás levesztése az üzemi baleset következménye.

A dolgozó az üzemi balesettel összefüggésben elmaradt jövedelem címén kártérítés és nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesített. A kereset alapján az első- és másodfokon eljáró bíróságok kártérítés megfizetésére kötelezték az alperest. A jogerős ítélettel szemben a munkáltató terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyet a Kúria megalapozottnak talált.

Az üggyel kapcsolatban kiadott tájékoztató szerint nem vitás az ügyben a baleset munkabaleseti jellege, amellyel okozott kárért a munkáltatót terheli kárfelelősség a munkajogi szabályok alapján. A munkáltató azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kimentési okra hivatkozott (mely szerint mentesül a munkáltató kárfelelősség alól, ha a kárt ellenőrzési körön kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett a munkáltatónak számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A Kúria –az eljáró bíróságokkal egyezően – rámutatott arra, hogy, ha a károkozó körülmény a munkáltató ellenőrzési körén belül esik, akkor az előreláthatóságot, elkerülhetőséget, elháríthatóságot már nem kell vizsgálni. Ebből következően elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a károkozás a munkáltató ellenőrzési körén kívül esik-e.

Az ellenőrzési kör alatt minden olyan objektív tényt és körülményt érteni kell, amelynek alakítására bármilyen lehetősége volt a munkáltatónak. Az ellenőrzési és a működési kör között átfedés is lehet, azonban a működési körbe azok a körülmények is bele tartozhatnak, amelyekre a munkáltatónak még közvetett ráhatása sincs – olvasható a Kúria tájékoztatójában.

A konkrét esetben a bíróságok leszűkítették az ellenőrzési kör vizsgálatát, amely nem terjedt ki a balesethez vezető munkafolyamatra. A munkamódszer és így a megfelelő munkaeszköz, anyag, munkavállalói létszám megválasztása és a szakismeret biztosítása a munkáltató kötelezettsége, így arra befolyása van. Ezek feltárása szükséges az ellenőrzési kör megállapításához a Kúria álláspontja szerint. Erre tekintettel új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.

Elvi éllel rögzítette a legfelsőbb bírósági fórum a tájékoztató szerint, hogy a megismételt eljárásban az alperes által indítványozott bizonyítás lefolytatásának eredményeként állást kell foglalni arról, hogy a kárt ellenőrzési körön kívül eső körülmény okozta-e, illetve, hogy e körülménnyel a munkáltatónak kellett-e számolnia, és elvárható volt-e, hogy e körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt előrelátás és elvárhatóság hiánya ugyanis nem a kárra, hanem a károkozó körülményre vonatkozik a Kúria értelmezése szerint.

Joganyag: tájékoztató a Kúria által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.419/2015. számú ügyről

Módosította: –

Megjelent: a Kúria honlapján (www.kuria-birosag.hu.)

Hatályos: –

Megjegyzés: iránymutatás a jogalkalmazók számára

---