Transzferárazás: merre tart a szabályozás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferárazás területén az utóbbi évtizedek legnagyobb átalakulásának lehetünk tanúi nemzetközi szinten. A gazdasági folyamatok változásai kikényszerítették a transzferárazás rendszerének gyökeres újragondolását vállalati és makrogazdasági szinten egyaránt, valamint fokozottan indokolttá tették a hatósági ellenőrzésekhez rendelkezésre álló eszközök kiszélesítését, modernizálását. Mind a legfejlettebb államokat tömörítő OECD, mind az EU ambiciózus terveket szőtt az adóoptimalizálási, a nyereség-átcsoportosítási és az adóelkerülési technikák feltárására, valamint alkalmazásuk visszaszorítására az egyes tagállamok adóbevételeinek védelmében.


A transzferárazásra a legnagyobb hatást a fenti lépések közül jelenleg az OECD 15 pontból álló BEPS programja gyakorolja. A BEPS program célkitűzései a következő hívószavakkal foglalhatók össze: az adózók együttműködési készségének növelése, jövedelem-átcsoportosítások megakadályozása/elkerülése és nagyobb átláthatóság a transzferárazáshoz szükséges információk vonatkozásában. Az egyeztetésekbe bevontak minden érintett vagy érdeklődő szervezetet, hatóságoktól kezdve a tanácsadói szférán keresztül a multinacionális vállalatokig. A célkitűzések egyértelműen pozitívak, a változtatásokat a nyilvánosság bevonásával hajtják végre.

A folyamat ugyanakkor óriási mennyiségű papírmunkával járt, és még mindig nincs lezárva. Az egyes BEPS akciótervek esetében az OECD által közzétett dokumentumok akár 40-50 oldal terjedelműek is lehetnek. Az egyes munkaanyagok, tervezetek, a hozzájuk kapcsolódó sajtóban megjelent tájékoztató anyagok a bennük foglalt háttér-információkkal, valamint az érdekeltek által hozzáfűzött észrevételek ugyancsak ismertetésre kerültek: 2013 és 2015 között közel 100 ilyen dokumentum jelent meg, több ezer oldalnyi terjedelemben.  Az egyeztetési folyamat eredménye, hogy a transzferárazásnak a Tao tv. által is hivatkozott háttéranyaga, valamint az OECD Transzferár Irányelvek több fejezete is teljes mértékben lecserélésre kerül.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes államok részéről nincs teljes konszenzus a BEPS akciótervben foglaltakat illetően, sőt olyan lényeges pontokban is eltérő álláspontok ütköztek, mint például a transzferárazási módszerek használata, vagy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások haszonkulcsának elfogadott mértéke.

A transzferárakhoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek kiterjesztése fontos következménye a BEPS akciótervnek. Az itthon megszokott szigorú dokumentációs rendelkezésekhez hasonló előírások lép(het)nek életbe több országban, például Hollandiában vagy Németországban is. A legnagyobb cégcsoportok esetében egy kötelező adatszolgáltatás is bevezetésre kerül, az ún. „Country-by-Country reporting” (CBCR), amely a teljes multinacionális csoportról szolgáltathat információkat minden érintett adóhatóság részére a 2016-os évtől kezdődően. 2016. január 27-én 31 ország csatlakozott a CBCR bevezetésére irányuló multilaterális egyezményhez. Magyarország nincs az aláíró államok között, hazánk 10 legfontosabb külkereskedelmi partnerei közül ugyanakkor 8 is aláírta az egyezményt.

A hazai transzferárazási gyakorlatra a nemzetközi tendenciák többféleképpen is hathatnak. Kérdés, hogy várhatóak-e szigorítások a transzferárazáshoz kapcsolódó dokumentációs kötelezettségek terén. Felmerülhet például a kapcsolt vállalkozás fogalmának további kiterjesztése (a tulajdonosi összefonódások szélesebb körű feltárásának érdekében), a társaságiadó-bevallással egyidejűleg történő, a kapcsolt ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatás bevezetése (hasonló megoldás más országokban is megtalálható) vagy a CBCR későbbi hazai megjelenése. Arra is a közeljövőben kaphatunk majd választ, hogy a BEPS program eredménye hogyan hat a hazai ellenőrzési gyakorlatra.

Mindezek alapján bátran kijelenthetjük, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a közeljövőben is várható a hazai transzferár-szabályozás további finomhangolása, az ellenőrzési gyakorlat fejlődése és csiszolódása, amelyekre immár katalizátorként hatnak a nemzetközi folyamatok, elsősorban az OECD BEPS programjának transzferárazásra vonatkozó pontjai is.

A cikk szerzője dr. Kondor Bence Barnabás, a TP Group – tulajdonosa, ügyvezetője és Pásztor László a TP Group – szakmai vezetője, adószakértője; mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.