Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók
A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.
Jogvesztő az év végi azonosítási határidő?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió pénzmosás elleni harmadik irányelvének (a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek) 9. cikk (6) bekezdése alapján a tagállamok előírják, hogy az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek ne csak az új ügyfelek esetében alkalmazzanak ügyfél-átvilágítási eljárást, hanem kockázatérzékenységi alapon, megfelelő időnként a meglévő ügyfelek esetében is. Ezen túlmenően a Financial Action Task Force (FATF) által megfogalmazott 40 ajánláson belül az 5. ajánlás szintén arra utal, hogy a pénzügyi intézményeknek nemcsak az új ügyfeleik, hanem a meglévő üzleti kapcsolataik esetében is meg kell felelniük az ügyfelek átvilágításával kapcsolatos elvárásoknak.
Kötelező a személyes azonosítás
A fentiek megvalósítása végett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pénzmosási törvény, Pmt.) 2013. július 1- jén hatályba lépett módosítása során –többek között – egy olyan új szakasszal bővült, amely egy ez év végéig tartó határidőt ír elő. A Pmt. ugyanis kimondja, hogy a szolgáltató 2014. december 31-ét követően köteles minden ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
- a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
- b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és
- c) az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésére.
A törvény szövegében megjelenő szolgáltató kifejezés többek között a pénzügyi szolgáltatási (vagy azt kiegészítő), befektetési (vagy azt kiegészítő), biztosítási, biztosításközvetítői, vagy épp árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokat tömöríti, azonban ide sorolja az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat, és a könyvelési tevékenységet, vagy ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végző vállalkozásokat is.
A fentiek tehát azt is jelentik, hogy amennyiben például a gazdasági társaságok képviselői ez év végéig nem látogatják meg bankjukat abból a célból, hogy az ügyfél-átvilágítás maradéktalan teljesüléséhez szükséges adatokat és iratmásolatokat átadják, abban az esetben a szolgáltató január 1- től már nem jogosult semmilyen megbízás teljesítésére.
 |
Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek 1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása 2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai |
Azonban az is jól látható, hogy nem csupán a pénzforgalmi számlákra vonatkoznak a fentiek, hanem a nyugdíjpénztárakban gyűjtött összegekre, vagy épp a biztosítási összegek kifizetésére is, de a munkáltatóknak is kötelező az azonosítás, és a jövő évtől az egészségpénztári kártyával történő vásárlásokat is akkor lehet csak megtenni, ha a pénztártag ez év december 31- ig személyesen azonosítja magát az egészségpénztár ügyfélszolgálatán.
Az, hogy kinek a kötelessége az azonosítás, nem kétséges, ugyanis a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2013. évi LII. törvényhez fűzött indokolás kimondja, hogy a szolgáltató a meglévő ügyfélkör esetében 2014. december 31-ig köteles teljes körűen beszerezni az ügyfél-átvilágítás eredményeit.
A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy az adott követelmények teljesítésének 2014. december 31-ét megelőzően milyen módon tesz eleget. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által kiadott 29984-7/2014 számú állásfoglalása szintén megerősíti a fentieket, miszerint a jogalkotó elsősorban a szolgáltatók kötelezettségeként kezeli az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos feladatok határidőben történő teljesítését. Ez azt jelenti, hogy amelyik szolgáltató nem méri fel a hiányzó ügyfél adatokat, valamint nem értesíti megfelelő időben az ügyfeleket az azonosítási procedúra szükségességéről, az súlyos hibát követ el. Nem csak azért mert törvényi kötelezettségét megszegi, hanem azért is, mert ügyfele is joggal fogja őt hibáztatni számlája január 1- től való „zárolásáért”.
Érdemes azonban ügyfélként a szolgáltatók honlapját figyelni, vagy telefonos ügyfélszolgálatokon érdeklődni, hiszen több esetben csupán hirdetményi formában hívják fel a figyelmet az azonosításra, nem pedig személyesen címzett levélben, így általában az ügyfelekhez nem jut el ezen információ.
Jogvesztő a határidő?
A pénzmosási törvény a fenti módosítását már 2013. július 1- jén hatályba helyezte, ami azt mutatja, hogy a 2014. december 31. napjáig tartó időszak elég hosszú átmeneti időnek tekinthető, és annak elegendőnek kell lennie az ügyfél-átvilágítás eredményeinek teljes körű, a szolgáltató által meghatározott módon történő beszerzésére.
Azonban gyakorlati problémákat okozhatna, ha nem nyílna lehetőség az esetlegesen fennmaradó hiányosságok 2014. december 31. napját követően történő orvoslására (tehát ha „jogvesztő határidő” lenne). Ilyen esetben ugyanis a határidő eltelte után a Szolgáltató az – akár önhibáján kívüli okból – érintett ügyfél valamennyi ügyleti megbízását köteles lenne megtagadni, részére a jövőben egyáltalán nem teljesíthetne szolgáltatást.
A fentiekben hivatkozott MNB állásfoglalás arra is rámutat, hogy a december 31. napja után is hiányzó ügyfél adatok következményeként nem lehet alkalmazni a Pmt. 11.§(6) bekezdése szerinti következményt, miszerint az üzleti kapcsolatot meg kell szüntetni, hiszen ez egyes számlák „befagyásához” vezetne. Ehelyett tehát az ilyen esetekben az ügyleti megbízás teljesítését kell megtagadni.
Ahogy a törvény indokolása sem utal a határidő jogvesztő voltára, úgy az MNB álláspontja is az, hogy nincs olyan jogalkotói szándék, amely szerint a meglévő, ám a 2013. július 1. napjától hatályos előírások alapján nem megfelelően átvilágított ügyfelek 2014. december 31. napját követően véglegesen elesnének az ügyleti megbízásaik teljesítésének lehetőségétől.
Összegezve a fentieket, bár nem kell attól tartani, hogy a számlák „befagyasztása” történik meg abban az esetben, ha elmulasztjuk a december 31- ei határidőt, azonban mégis érdemes odafigyelni arra, hogy az azonosítás megtörténjen, hiszen január 1- től nagy fennakadást fog okozni főként a vállalkozások vagy munkáltatók részéről, ha ügyleti megbízásaikat átmenetileg a szolgáltatók nem teljesítik.