Jól járhatnak az új csőddel az eladósodott cégek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A csőd eddig nem volt népszerű eszköz az eladósodott vállalkozások körében, mert nem tette lehetővé a cégek újjászervezését. Az új csődtörvénnyel együtt járó kilencvennapos fizetési haladékkal most esélyt kaphat erre a fizetésképtelen cég, hitelezője pedig arra, hogy pénzéhez jusson.
Az új csődtörvény szerint, ha az eladósodott vállalkozás beadja csődkérelmét és a bíróság nem talál benne formai hibát, azonnal ideiglenes fizetési moratóriumot kap. A bíróság ezután 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet. Ha rendben találja, megadja a 90 napos fizetési haladékot és vagyonfelügyelőt rendel ki a kérelmező mellé.
A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamosenergia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.
Az adós jól jár
Az ideiglenes fizetési haladék, és a csődeljárás elsőbbsége a felszámolással szemben egyértelműen az adós érdekeit védi a Direktinfo követelésbehajtó cégvezetője, Csatlós Csilla szerint. A törvény lehetővé teszi a csődbe menekülő adósok részére, hogy ha egy rövid időre is, de fellélegezzenek, és egyezségre törekedjenek a hitelezőikkel.
A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban) – tette hozzá. Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerű a csőd.
Lesz-e több csőd?
Miért indítana egy adós csődeljárást saját magával szemben – teszi fel a kérdést az Intrum Justitia jogi képviselője, Dr. Hodosi Miklós. Az adósok főszabályként azért indítanak csődeljárást, hogy szabaduljanak az adósságuktól vagy hogy csökkentve kelljen azt kifizetniük – folytatta. Az automatikus fizetési haladék gyors megnyugvást ad az adósnak, viszont az, hogy ideiglenes vagyonfelügyeletet kap, már nem kényelmes.
A rosszhiszemű adós nem fog csődöt jelenteni maga ellen. Kivár. Neki mindegy, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás indul ellene, a pénzét, ahogy eddig, eztán is képes lesz kimenteni (akár bűncselekmény útján is) – tette hozzá.
A becsületes adósok számára (merte remélni, hogy még maradtak ilyenek) viszont nagyon előnyös az új csőd. Gyorsan kapnak haladékot. Ha lesz olyan hitelezőjük, aki nem jelzi a harmincnapos határidő leteltéig hitelezői igényét, akkor annak követelése kiesik, annyival is kevesebbet kell visszafizetniük. Valószínűsíthető, hogy az alku során a tartozásnál jelentősen kisebb összeget tudnak kialkudni a hitelezőknél, mint maga a tartozás – sorolja.
A hitelezőknek is jó
A hitelezők örülnek, ha megkapnak valamennyit a pénzükből a csődeljárásban, mert a felszámolásban erre a gyakorlat szerint szinte semmi esélyük – állítja dr. Hodosi Miklós. A felszámolás kezdeményezése tipikusan csak akkor eredményes a hitelező számára, ha az adós megijed a felszámolástól, észbe kap, és kifizeti a tartozását, még mielőtt sor kerülne a felszámolásra.
Valószínűsíti, hogy csak azok az adósok fognak csődöt kezdeményezni saját magukkal szemben, akik (például mert van félthető üzleti kapcsolatuk) folytatni akarják a vállalkozást, az adósság csökkentett megfizetése mellett.
Emiatt lehet az eljárás végül is eredményes, és emiatt lehet jó a hitelezőnek is – erősíti meg. Másrészt a hitelező mindenképpen rosszul jár, mert belekényszerül, hogy akár bőven a szokásos profitja alatti összegeket is elfogadjon az egyezségben. De ez még mindig a kisebbik rossz.
A hitelező is kezdeményezheti
A jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Csatlós Csilla szerint ez nem biztos. A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is. Ma még nehéz megmondani, miért is érné meg a hitelezőnek a csődeljárás kezdeményezése, illetve hogy vajon hozzá fognak-e járulni az adósok a csődeljáráshoz – tette hozzá.
Biztosítékok
A vagyonfelügyelő – a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében – figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közreműködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is – sorolja Csatlós Csilla.
A hitelezőknek tudniuk kell, hogy a csődeljárásban csak azok lehetnek hitelezők, akik harminc napon belül bejelentik igényüket. Ha ezt elmulasztják, és a csődeljárás sikeres lesz, elvesztik követelésüket.
A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseknél a határidő mindössze 3 munkanap.
A cégközlönyben már a csődindítás másnapján megjelenik a hír, de az adósnak öt munkanapon belül közvetlenül is értesítenie kell hitelezőit az öncsődről, illetve két napilapban és (ha van) saját honlapján is nyilvánosságra kell hoznia azt. Ennek elmulasztás bírsággal jár.
Az egyezség
Leegyszerűsödött a csődeljárásban az egyezség megkötéséhez szükséges szavazatok számításának módja is. Minden 100.000,-Ft-os elismert vagy nem vitatott követelés (a 100.000,-Ft alatti is) egy szavazatnak számít. Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós megkapta az egyezséghez a hitelezőktől a szavazatok többségét (a törvény szerinti mértékben és módon). Az egyezség kényszeregyezség, azaz kiterjed a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre, és azokra szintén, akik az egyezséghez nem járultak hozzá.
Csatlós Csilla hangsúlyozza, bár az új csőd lehetőség arra, hogy az adós rendezze tartozását, az igazi megoldás sokkal inkább a csőd megelőzése. A hitelező és az adós is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne húzódjanak kifizetései. Megfelelő időben, a megfelelő felszólítóval hívja fel a neki tartozókat a fizetésre. A követelésbehajtó cég tapasztalatai szerint az időben megindított követeléskezeléssel elérhető, hogy az adós kifizesse a tartozását.
Forrás: FigyelőNet
