Jön az adómentes lakáseladás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Értéktőzsde tegnap adott megbízást a KPMG-nek arra, hogy elkészítse azt a hatástanulmányt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a költségvetés jobban jár, abban az esetben, ha az ingatlanok eladása esetén lemond a 25 százalékos forrásadóról és az eladó a lakásért kapott összeget előre megjelölt előtakarékossági termékbe fekteti.

Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint a hatástanulmánnyal alátámasztott javaslatukat még a nyáron szeretnék benyújtani a kormánynak, hogy elfogadása esetén az ingatlanadó részleteivel együtt tárgyalhassák és vezethessék be. A mostani forrásadó nem jelent valódi bevételt, tekintve hogy csak elvétve találni olyan személyt, aki ne vásárolna új ingatlant, jórészt azért, hogy elkerülje a forrásadó megfizetését – véli az elnök. A tőzsde javaslata szerint azok a magánszemélyek, akik lakásuk értékesítése után a befolyt összeget nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára helyeznék, illetve a jelenleg még ugyancsak javaslat formájában létező hosszú távú befektetési számlára fizetnék be, mentesülnének az adófizetés alól.

A tőzsdeelnök úgy tartja, a megjelölt befektetési formákon keresztül így a pénz a magyar tőkepiacra kerülhetne, amelyre ráférne az aktivitás növekedése. A hazai ingatlanállomány értékét a szakértők 40 ezer milliárd forintra teszik – ez ötszöröse a tőzsde jelenlegi kapitalizációjának. A tőkepiacra jutó pénzekből a piaci szereplők tovább fejlődhetnének, ez pedig a növekvő adóbefizetések révén az államot gazdagítaná. A felszabaduló lakások jó része profi ingatlankezelőkhöz kerülhetne, akik azokat bérbe adhatnák – ez új lendületet adhatna a hazai bérlakáspiacnak, ráadásul az üzletág elindulhatna a legalizáció irányába, ami ismét adóbevételt hozna. A harmadik érv a megoldás mellett Szalay-Berzeviczy szerint az, hogy a javaslat elfogadásával a kormány újabb lehetőséget teremtene a polgároknak az öngondoskodásra.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.