Jön az adómentes lakáseladás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Értéktőzsde tegnap adott megbízást a KPMG-nek arra, hogy elkészítse azt a hatástanulmányt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a költségvetés jobban jár, abban az esetben, ha az ingatlanok eladása esetén lemond a 25 százalékos forrásadóról és az eladó a lakásért kapott összeget előre megjelölt előtakarékossági termékbe fekteti.

Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök szerint a hatástanulmánnyal alátámasztott javaslatukat még a nyáron szeretnék benyújtani a kormánynak, hogy elfogadása esetén az ingatlanadó részleteivel együtt tárgyalhassák és vezethessék be. A mostani forrásadó nem jelent valódi bevételt, tekintve hogy csak elvétve találni olyan személyt, aki ne vásárolna új ingatlant, jórészt azért, hogy elkerülje a forrásadó megfizetését – véli az elnök. A tőzsde javaslata szerint azok a magánszemélyek, akik lakásuk értékesítése után a befolyt összeget nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára helyeznék, illetve a jelenleg még ugyancsak javaslat formájában létező hosszú távú befektetési számlára fizetnék be, mentesülnének az adófizetés alól.

A tőzsdeelnök úgy tartja, a megjelölt befektetési formákon keresztül így a pénz a magyar tőkepiacra kerülhetne, amelyre ráférne az aktivitás növekedése. A hazai ingatlanállomány értékét a szakértők 40 ezer milliárd forintra teszik – ez ötszöröse a tőzsde jelenlegi kapitalizációjának. A tőkepiacra jutó pénzekből a piaci szereplők tovább fejlődhetnének, ez pedig a növekvő adóbefizetések révén az államot gazdagítaná. A felszabaduló lakások jó része profi ingatlankezelőkhöz kerülhetne, akik azokat bérbe adhatnák – ez új lendületet adhatna a hazai bérlakáspiacnak, ráadásul az üzletág elindulhatna a legalizáció irányába, ami ismét adóbevételt hozna. A harmadik érv a megoldás mellett Szalay-Berzeviczy szerint az, hogy a javaslat elfogadásával a kormány újabb lehetőséget teremtene a polgároknak az öngondoskodásra.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.