Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kormány a kkv-kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, valamint természetes személyek számára bevezeti az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt.
A 1047/2011. (III. 16.) Korm. határozat rendelkezik az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók bevezetéséről.
A határozatban a Kormány felhívja a vidékfejlesztési minisztert, hogy az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók részletes szabályait dolgozza ki és a feltételek meghatározásával kapcsolatos jogi szabályozást készítse elő. A minisztériumnak olyan szabályozást kell kialakítania a kettős támogatás elkerülése érdekében, amely alapján nem kerülhet sor az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, illetve a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel egyidejű felvételére.
A Kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében 2011. december 31-ig megkötött Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel-szerződések teljes, maximum 25 millió forintos összegéhez az adott ügylet teljes 3 éves futamidejére évi 2 százalékpont kamattámogatást, valamint ezekhez a hitelekhez nyújtott garanciavállalás díjának 50 százalékáig terjedő támogatást biztosít, azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg a kezességvállalási díj vetítési alapjának 0,75 százalékát.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
