Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar parlament még márciusban elfogadta, majd júniusban módosította is a bajba jutott lakáshitelesek átmeneti segítéséről szóló jogszabályt. A törvény azonban addig nem léphetett hatályba, amíg az Európai Bizottság ki nem mondta, hogy összeegyeztethető az uniós előírásokkal.
Az Európai Bizottság döntése alapján a jogszabály összeegyeztethető az uniós előírásokkal, így már nincs akadálya az állami kezességvállalás melletti áthidaló kölcsönök folyósításának.
Az áthidaló hitel feltételeit a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény tartalmazza. A jogszabályt júniusban úgy módosították, hogy nem csak a munkanélküliek, hanem bárki igénybe veheti az állami garanciát, aki nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja fizetni a megnövekedett törlesztő részleteket.
A nem munkanélküli, de nehéz anyagi helyzetbe került lakáshitelesek akkor kérhetnek állami garanciavállalás mellett két éves áthidaló kölcsönt a banktól, ha a törlesztőrészlet az eredetihez képest 30 százalékkal megemelkedett. A kezességvállalást kérőknek a két év alatt a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletével azonos összegű törlesztés megfizetését kell vállalniuk. Az áthidaló kölcsönt 2010. június 30-ig lehet igényelni, az állami garanciavállalás mértéke pedig – munkanélküli adósoknál 80 százalék, a nem állástalan adósoknál pedig 70 százalék lesz.
A törvénymódosítással a szabad felhasználású jelzáloghitelhez és lakóingatlan pénzügyi lízingjéhez is igénybe vehető a törlesztési kedvezmény, feltéve, hogy a kölcsön – felvételkor – nem volt több 10 millió forintnál (öt főnél nagyobb háztartás esetében 20 millió forintnál), a lakás pedig nem ért többet 30 millió forintnál.
A törvény hatályát kiterjesztették a lízingszerződésekre is, és az állami kezesség a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is igénybe vehető. Az önkormányzatoknak pedig elővásárlási joga van a nem fizetés miatt felmondott lakáshitelek értékesítésekor, így a települések az árverezésre ítélt ingatlanokat bérlakásként hasznosíthatják, ahol a korábbi tulajdonos bérlőként lakhat. Ehhez természetesen az is kell, hogy az önkormányzatnak legyen pénzügyi forrása az ilyen ingatlanok megvásárlásához.
Az áthidaló kölcsönöket július 28-tól lehet igényelni az eredeti hitelt folyósító bankoktól.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
