Jövőre 10 százalékkal csökken a jövedelem?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozók akár 10 százalékosra is becsülik azt a jövedelemvesztést, amelyet Magyarországon a bérből élők a magasabb adók és árak miatt 2007-ben elszenvedhetnek – közölte Maria Smid, a Kienbaum Beratungen GmbH elemzője, sajtótájékoztatón, szerdán, Budapesten.

A tájékoztatón ismertették a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) és a Kienbaum vállalati tanácsadó cég által a Magyarországon működő, túlnyomórészt német érdekeltségű cégek mintegy 13 ezer munkavállalójának bérezéséről készített tanulmányt. Straub Elek, az NMIKK elnöke közölte: a várható jövedelemvesztést a vállalatok csak 10-12 százalékos béremeléssel tudnák ellensúlyozni, ám ez veszélyeztetné versenyképességüket. A felmérés szerint a vállalatok 2007-ben mintegy 6 százalékos béremelést terveznek, ami kissé elmarad a 2006-ban ténylegesen nyújtott 6,9 százalékos emeléstől, és nem éri el teljesen a 2007-re várt 6-7 százalékos inflációs rátát sem. Maria Smid közölte: az egyéb gazdasági keretfeltételek mellett a bérköltség gyakorta meghatározhatja az adott beruházás mellett vagy ellen hozott döntést. Csehország például a gazdasági környezet tekintetében jól összevethető Magyarországgal, a bérek tekintetében azonban Magyarország ma már ˝kedvezőbb árfekvésű˝. Maria Smid szerint a kis- és középvállalatoknál a bérkülönbség egyes esetekben meghatározó jelentőségű lehet. Bulgáriában a bruttó havi átlagbér mindössze 180 euró, ezzel szemben Magyarországon átlagosan 640 euróval kell számolni. Ezt tetézik a járulékos költségek, amely a térség legtöbb országában a tanulmány szerint összességében elérik a közvetlen bérköltség mintegy harmadát. A vállalatok fele az alacsony személyi ráfordításokat jelölte meg magyarországi szerepvállalása meghatározó tényezőjeként. A hátrányos szerkezetű térségekben, mint például Dél- és Kelet-Magyarországon a bérköltség nagyobb súlyú tényező, mint például Budapesten. A tanulmány szerint a megkérdezett magyarországi német és egyéb külföldi érdekeltségű vállalatok alkalmazottainak jövedelme mintegy 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ami a magasabb képzettségi követelmények mellett a külföldi vállalatok jóval magasabb termelékenységére vezethető vissza. A nyereségrészesedés egyre fontosabb eleme a teljes jövedelemnek: a munkavállalók mintegy kétharmada részesül teljesítményfüggő mozgóbérben, amely az ügyvezetők és vezető beosztású munkavállalók esetében az alapbér akár egyharmadát is elérheti. A cégek több mint egynegyede biztosít vállalati nyugdíj-előtakarékoskodást, és a dolgozók szintén negyede vehet igénybe vállalati hiteleket. A tanulmány adatai szerint szakképzett munkaerő változatlanul elégtelen mértékben áll rendelkezésre, sőt az előző évhez mérten még kis mértékben romlott is a helyzet. Minden negyedik vállalat panaszolta az elégtelen kínálatot, a fővárost körülvevő térségben több mint 40 százalékos volt az elégedetlen cégek aránya.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 22.

PM: jócskán nőttek az adóbevételek szeptemberben

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 2292,0 milliárd forint hiánnyal zárta az év első kilenc hónapját – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes adataiból.