Jövőre jöhetnek az egyforintos kft-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági törvény tervezett módosítása a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét kívánja javítani. A törvényjavaslat sok más európai országhoz hasonlóan lehetővé tenné, hogy kötelező alaptőke-minimum nélkül lehessen korlátolt felelősségű társaságot alapítani.

A javaslat indokolása szerint az angolszász országokban a jogrendszer korlátolt felelősségű társaság alapításához nem ír elő alaptőke-minimumot. Ez a megközelítés egyrészt ösztönzi az induló vállalkozásokat, másrészt nem követi azt a hagyományos megközelítést, amely szerint a magas szinten megállapított minimális alaptőke-követelmény a hitelezővédelem eszköze. A társaságoknak emellett a tevékenységtől függően a tőkeszükségletük is eltér, így lehetetlen megállapítani egy minden társaság számára ésszerű tőkenagyságot. A legjobban a társaság alapítói képesek megállapítani, hogy mekkora vállalkozásuk tőkeszükséglete. Ez a felfogás ugyanakkor a kontinentális európai országokban is terjed, így legutóbb például a német törvényhozás döntött úgy (2008. novemberében), hogy lehetővé teszi korlátolt felelősségű társaság alapítását a kötelező 25.000 eurós alaptőke-minimum előírása nélkül. Ez a lehetőség elsősorban azoknak a kis- és középvállalkozásoknak jelent segítséget, amelyek kevés induló tőkét igénylő tevékenységet – tipikusan a szolgáltató szektorban – kívánnak üzletszerűen folytatni.

Az úgynevezett ˇ””könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság”” akkor alapítható meg, ha a társaság törzstőkéje nem éri el az 500.000 forintot. A módosítás nem állít fel alaptőke-minimum követelményt. A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „k-kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni, és bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden pénzbeli hozzájárulást a társaság javára befizettek. A tagok vagyoni hozzájárulása nem állhat nem pénzbeli hozzájárulásból (apport).

Fontos korlátozás azonban, hogy a cég a saját tőkéjéből a tagok javára kifizetést csak akkor teljesíthet, illetve a tagokat osztalék és osztalékelőleg csak akkor illeti meg, ha a társaság törzstőkéje eléri az alaptőke-minimumot, azaz az ötszázezer forintot.

A könnyített alapítású társaságnál a törzsbetétek mértéke természetesen lehet százezer forintnál kevesebb is, és nem kell tízezerrel oszthatónak lennie.

A törvényjavaslatot a parlament még az őszi ülésszakban elfogadhatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.