Jövőre jöhetnek az egyforintos kft-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági törvény tervezett módosítása a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét kívánja javítani. A törvényjavaslat sok más európai országhoz hasonlóan lehetővé tenné, hogy kötelező alaptőke-minimum nélkül lehessen korlátolt felelősségű társaságot alapítani.

A javaslat indokolása szerint az angolszász országokban a jogrendszer korlátolt felelősségű társaság alapításához nem ír elő alaptőke-minimumot. Ez a megközelítés egyrészt ösztönzi az induló vállalkozásokat, másrészt nem követi azt a hagyományos megközelítést, amely szerint a magas szinten megállapított minimális alaptőke-követelmény a hitelezővédelem eszköze. A társaságoknak emellett a tevékenységtől függően a tőkeszükségletük is eltér, így lehetetlen megállapítani egy minden társaság számára ésszerű tőkenagyságot. A legjobban a társaság alapítói képesek megállapítani, hogy mekkora vállalkozásuk tőkeszükséglete. Ez a felfogás ugyanakkor a kontinentális európai országokban is terjed, így legutóbb például a német törvényhozás döntött úgy (2008. novemberében), hogy lehetővé teszi korlátolt felelősségű társaság alapítását a kötelező 25.000 eurós alaptőke-minimum előírása nélkül. Ez a lehetőség elsősorban azoknak a kis- és középvállalkozásoknak jelent segítséget, amelyek kevés induló tőkét igénylő tevékenységet – tipikusan a szolgáltató szektorban – kívánnak üzletszerűen folytatni.

Az úgynevezett ˇ””könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság”” akkor alapítható meg, ha a társaság törzstőkéje nem éri el az 500.000 forintot. A módosítás nem állít fel alaptőke-minimum követelményt. A könnyített alapítású korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „k-kft.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni, és bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden pénzbeli hozzájárulást a társaság javára befizettek. A tagok vagyoni hozzájárulása nem állhat nem pénzbeli hozzájárulásból (apport).

Fontos korlátozás azonban, hogy a cég a saját tőkéjéből a tagok javára kifizetést csak akkor teljesíthet, illetve a tagokat osztalék és osztalékelőleg csak akkor illeti meg, ha a társaság törzstőkéje eléri az alaptőke-minimumot, azaz az ötszázezer forintot.

A könnyített alapítású társaságnál a törzsbetétek mértéke természetesen lehet százezer forintnál kevesebb is, és nem kell tízezerrel oszthatónak lennie.

A törvényjavaslatot a parlament még az őszi ülésszakban elfogadhatja.


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 21.

Hamis mosószert terjesztő céget buktatott le a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti pénzügyi nyomozói egy több ezer tonna mosószerrel „ügyeskedő” elkövető felelősségre vonását kezdték meg iparjogvédelmi jogok megsértése miatt, és egy börtön elől bujkáló nőt is megtaláltak.

2023. szeptember 21.

NAV: érkeznek az adószámla-értesítők

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) október végéig megküldi az adószámla-értesítőket magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfeleinek, az adószámla-egyenlegéről csak az kap értesítést, akinek ötezer forintnál több tartozása, vagy ezer forintnál több túlfizetése van, illetve 2022-re késedelmi pótléka keletkezett – közölte az adóhatóság csütörtökön.