Adómentes cafeteria 2010-ben is – íme a kiskapu
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amint ismertes, 2010. január 1-jei hatállyal az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét és három kategóriába sorolta azok elemeit: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek.
Gyakorlatilag csak az internetutalvány marad változatlanul adómentes, 25 százalékos adóteher hárul a melegutalványra és az üdülési csekkre, (a céges üdülőben üdültetést is ideértve), a munkáltatói befizetésekre az önkéntes pénztárakba, a bérlet juttatására, az iskolakezdési támogatásra és az iskolai és nem iskolai rendszerű képzésre.
A Publicus Research 500 a hazai vállalat vezetője körében végzett, a válság általános hatásait vizsgáló felmérésében többek között arra is kíváncsi volt, hogy jelenleg milyen mértékben van jelen ez a típusú juttatási forma a bérezési rendszerekben, illetve a kormányintézkedés hatására milyen esetleges változtatásokra szánják el magukat a cégek az utalványozás jövőbeni működtetésével kapcsolatban.
A felmérés szerint a megkérdezett cégek fele (53 százalék) ad a munkavállalóinak valamilyen utalványt béren kívüli juttatásként. Az étkezési hozzájárulás az, amelyet a cégek a legnagyobb arányban biztosítanak a dolgozóiknak: megkérdezett vállalatok fele (50 százalék) említette. Ezt követi jelentősebb lemaradással az utazási csekk (16 százalék) és az ajándékutalvány (9 százalék).
A jövőben is megéri a vállalatok számára cafeteriát alkalmazni annak ellenére, hogy az országgyűlés a 25 százalékos speciális természetbeni adókulcs alkalmazása mellett döntött.
A normál adózású körben összesen 97,89 százalékos adóteher hárul többek között a hidegutalványra. A válság közepette nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy rájöjjünk: a bevezetett adóterhek hatására a munkaadók jelentős része egyszerűen eltörli majd a cégen belüli cafeteria rendszert, de még jobb esetben is alaposan megnyirbálják a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatásokat.
Tovább erősödhetnek a munkavállalókra kötött céges befektetési biztosítások. Az adójogszabály változástól függetlenül ugyanis körülbelül 2 éve terjed a piacon egy olyan konstrukció, amellyel cégek ezrei éltek már. Eszerint a cég határozatlan idejű befektetési biztosítással – közkeletű nevén unit linked konstrukcióval – szerződik a munkavállalókra, tehát részükre egyfajta befektetést kezd el fizetni, amely egyben életbiztosítás is.
Az adott munkavállaló, mint biztosított szerepel az ügyletben úgy, hogy a haláleseti kedvezményezett (aki egy esetleges tragédia esetén jogosult a haláleseti biztosítási összegre) ugyancsak magánszemély.
„A cég a biztosítási díjat költségként leírhatja és a dolgozónak egyfajta munkaadói juttatásként adhatja a befektetést. A munkavállaló néhány év után a felhalmozott juttatások megfelelő aktuális értékéhez készpénzben hozzáférhet, visszavásárlás esetén az adókötelezettség a munkavállalót terheli” – nyilatkozta lapunknak Rozgonyi György, a www.kiado.hu bróker cégvezetője.
Nem szabad elhallgatni a konstrukció kötöttségeit sem: a www.kiado.hu bróker tapasztalata szerint ez a megoldás azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkavállalók viszonylag jól keresnek a magyar átlaghoz képest, így elsősorban a multinacionális cégek irodai alkalmazottaira, a specializált, vagy nagy hozzáadott értéket előállító kis-és középvállalkozások és az informatikai cégek dolgozóira kötik ezeket a befektetéseket.
Ennek azért van jelentősége, mert 2 – 5 évnél hamarabb a befektetést nem éri meg kivenni, mivel a biztosítók ezt komoly levonással szankcionálják, és a befektetés megfelelő hozamának eléréséhez is érdemes néhány évet adni, hiszen a hozam ráadásul „talált pénz” a munkavállaló számára.
Ott érdemes tehát kötni, ahol a dolgozók nem akarnak mindenáron azonnal hozzáférni a béren kívüli juttatáshoz, legfeljebb csak egy részéhez. Éppen emiatt kulcsember megtartó konstrukciónak is nevezik, hiszen minél többet marad a cégnél a dolgozó, annál nagyobb összeg gyűlik össze számára. A konstrukció egyébként az eddigi visszajelzések alapján komoly konkurenciát jelenthet a munkáltató által fizetett önkéntes magánnyugdíjpénztári kiegészítésnek, amely 2010. január 1-től 25 százalékkal adózik.
Forrás: Világgazdaság Online