Jövőre maradnak a kisadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár a jövő évi adótörvények zárószavazása csak ma délután lesz, úgy tűnik, megpecsételődött az erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) sorsa, vagyis nem vonják össze a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulást, valamint az innovációs járulékot. A szabályozás tehát ezen a téren marad a régiben, igaz, kisebb módosítások 2008 elején is lesznek.

Ami a 2004 óta létező innovációs járulékot illeti, a számítási módszer jövőre sem változik. A járulék alapja a nettó árbevétel, ezt csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, mentes a járulékfizetés alól. Ez azonban maximum a vetítési alap 90 százaléka lehet. Az így meghatározott vetítési alapon a járulék éves mértéke 0,3 százalék. Pontosabban, ez az éves bruttó járulékösszeg. A nettó járulék megállapításához ugyanis különböző, a kötelezettséget csökkentő tételeket lehet figyelembe venni.

Ilyen a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő, valamint az egyéb szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége (lásd táblázatunkat).

A járulék előlegét negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig kell bevallani és megfizetni. A bevallás legközelebbi határideje 2008. május 31. Az adózók eddig az időpontig kötelesek befizetni a tényleges járulékfizetési kötelezettség és a korábban befizetett járulékelőlegek különbözetét. E dátumtól nyílik lehetőség a túlfizetés visszaigénylésére is. Előleget legközelebb – általános esetben – a 2008. július 1-je és 2009. június 30-a közötti időszakra kell bevallani, ám a bevallás másképpen történik az első ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében. Fő szabály szerint a járulékfizetési kötelezettség folyamatos fennállása esetén a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának az összege, amennyiben az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt. Minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés időtartama alapján számított összege.

A következő hetekben beszámolunk a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos tudnivalókról is.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.