Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2011. évi XVIII. törvény módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, így a kilakoltatásokat július 1. utánra halasztja el. A moratórium csak a magánszemélyek lakáshitel-tartozásból eredő adósságaira vonatkozik, a szabadfelhasználású hitelek közül pedig azokra, amelyeket a záloggal terhelt lakásra fordítottak az adósok.
A jogszabály értelmében a végrehajtó a végrehajtási eljárás adósával, kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő kérelme kézhezvételét követő naptól a 2011. július 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
A parlament azokra a természetes személyekre korlátozta az április 15-én lejáró moratórium meghosszabbítását, akik lakáshitel-tartozásból eredő követelés végrehajtás alatt állnak, és nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára, illetve maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő lakhatását.
A moratórium a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, és kiterjed azokra a szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai lakóingatlanon alapítottak zálogjogot, és a hitelt a kiürítendő lakásra fordították.
Akkor sem lehet kilakoltatni az adóst, ha a vételi jog érvényesítése, vagy a lízingszerződés felmondása, illetve a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt kellene átadnia az ingatlant új tulajdonosának.
Csak akkor illeti meg a az ideiglenes védelem az adóst, ha az ellene indult más követelésbehajtási eljárásban a tőketartozás összege nem haladja meg a 150 ezer forintot.
A módosított rendelkezéseket azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
