Júliustól mégis lesz elvárt adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek minősítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek az ún. elvárt adóra vonatkozó szabályait. A kormány ennek ellenére továbbra sem nem mondott le az eredeti szándékairól, azaz a gazdaság kifehérítéséről, illetve az adókikerülési lehetőségek szűkítéséről, így a taláros testület által megfogalmazott követelmények szerint átdolgozta az eredeti javaslatát. A parlament sürgősséggel tárgyalta újabb előterjesztést. A hét elején elfogadott, az egyéni vállalkozókra is kiterjedő szabályok így július elsején hatályba is léphetnek.

Az Alkotmányhoz igazított rendelkezések értelmében két lehetőség közül lehet választani akkor, ha az adózás előtti eredmény, illetve a vállalkozói adóalap nem éri el a jövedelem (nyereség) minimumot. Az adózó egyrészt dönthet úgy, hogy ún. bevallást kiegészítő nyilatkozatot tesz. Ennek hiányában viszont a jövedelem (nyereség) minimumot köteles adóalapnak tekinteni, amely – a törvényben felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított – összes bevétel 2 százalékában határozható meg.

A társasági adó alanyai közül nem kell bevallást kiegészítő nyilatkozatot tennie:

• a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági és az azt követő adóévére,
• az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, az MRP-nek, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, továbbá a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságnak, a felsőoktatási intézménynek és a diákotthonnak, illetve
• annak az adózónak, amelyet az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtott.

Mentesül az egyéni vállalkozó a bevallás kiegészítése alól

• a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy
• ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Az adóhatóság a kiegészítő nyilatkozatot tévő adózók közül kockázatelemző program alapján, számítógépes úton választja ki ellenőrzésre azokat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az APEH által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Sikertelen bizonyítás esetén az adóhatóság becsléssel állapítja meg az adóalapot.

---