Káosz lehet a nyugdíjnyereség kifizetéséből

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az infláció fölötti hozam adómentes kifizetését ígéri a kormány az állami rendszerbe átlépőknek. Az előkészítés még el sem kezdődött, holott milliók pénzéről lehet szó, miközben a tavalyi 62 ezer átlépővel háromnegyed év alatt számoltak el.

Most ráadásul a számításokat egyénekre lebontva kell majd elvégezni. Azt sem tudni, hogy ki, meddig és hogyan fog fizetni, így nemcsak a pénztárban maradás, hanem a nyugdíj-megtakarításon nyereséget elérők átlépése is káoszba torkollhat.

Már csak hetek vannak hátra a közel háromezer milliárdos nyugdíjvagyon tervezett államosításáig, egyelőre azonban senki nincs tisztában az átadás-átvétel pontos menetrendjével. Holott, ha abból indulunk ki, hogy október közepén jelentette be Orbán Viktor a nyugdíjpénztárak kisöprését, azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjrendszer államosításának a felénél járunk.

Február elsején ugyanis a pénztáraknál maradók megtakarításainak kivételével elvileg mindenki pénze a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, reálhozamokkal – tehát az infláció fölötti nyereséggel – együtt, a határidő tehát igen szoros.

Nem tudják, nem mondják

A kormány ígérete szerint ezt a magán-nyugdíjpénztári reálhozamot – aminek egyébként már a léte is cáfolja azt a kormányzati kijelentést, hogy a magánkasszák rosszul gazdálkodtak, nem kezelték jól a rájuk bízott nyugdíjvagyont – mindenki, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, adómentesen felveheti. Ennek részleteit egy kormányrendeletnek kellene szabályoznia, de ez még nem készült el.

Ugyanilyen tisztázatlan, de nagyon fontos részletkérdés az is, hogy egyáltalán ki és meddig fogja kiszámolni, mennyi is volt a tényleges hozam. Ez kulcskérdés, a reálhozam kiszámítása ugyanis csak pénztártagokra lebontva, egyedileg történhet, csak így lehet ugyanis pontos képet kapni arról, hogy ki mekkora infláció fölötti nyereséget ért el.

Nagyon nagy munka

A pénztárváltásról szóló törvénytervezet 16. paragrafusa szerint a reálhozam számításnak két lépése lesz. Először meg kell majd határozni a hozamgarantált tőke összegét, akinek ennél több pénz gyűlt össze az egyenlegén, az második lépésként a különbözetet fölveheti vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja.

A hozamgarantált (tehát inflációval növelt) tőke kiszámítása tűnik a legbonyolultabb feladatanak. A szükséges képlet ott van az 1997-es nyugdíjpénztári törvény harmadik mellékletében, ez a feladat tehát elvileg megvan.

A képletből azonban kiderül, hogy minden pénztártag egyéni számlájára érkező befizetését havi bontásban kell összevetni a KSH inflációs adatával, mert csak így lehet pontos képet kapni a pénztári befektetések eredményéről, reálhozamáról. Az eredmény minden kasszatag esetében más lesz, hiszen a járulékalapot jelentő bruttó bérek és a munkaviszonyban eltöltött hónapok száma pénztártagonként eltérő, ráadásul a 12 év folyamán sokaknál változott, akár többször is. Persze maga a számítás automatizált lesz, de a számítás hátterét jelentő adatbázist egyénekre bontva kell felépíteni. (További probléma merül majd föl azoknál a pénztártagoknál, akik egyszer vagy többször kasszát váltottak.)

További részletek az index.hu-n.

Forrás: index.hu

---