Káoszt okozna az eva megszüntetése?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komoly gondot okozna a mintegy százezer vállalkozás számára a visszatérés a klasszikus adózási rendszerbe, ha az adóreform keretén belül megszűnne az eva.

Egyre többször hallani arról a javaslatról, amely szerint az adóreform részeként megszűnnének egyes adónemek. Ezek közül viszonylag egyszerűen megoldható az áttérés az átalányadózást választó egyéni vállalkozók, az ekhósok vagy az őstermelők esetében, hiszen itt nem egy komplett adónem, csak egy adózási forma tűnne el. Más lenne a helyzet azonban az evával: persze papíron már most is lehetőség van a visszatérésre a klasszikus adózási rendszerbe, a valóságban azonban ennek egyáltalán nincs kiforrott gyakorlata.

Jelenleg 98 ezer evás szerepel az APEH nyilvántartásában, ez a szám évek óta állandónak tekinthető – ezek az adóbevallást adó adóalanyok, ennél összesen persze többen vannak az adózói körben. Az evakörből jelenleg évente néhány ezren lépnek ki (ugyanennyien pedig belépnek). Nekik viszonylag bonyolult procedúrát kell követniük ahhoz, hogy visszatérjenek a klasszikus adózási rendszerbe. Ez azonban még nem jelent áthághatatlan akadályt, mert a kevés számú kilépő még nem generál akut problémát.

Amennyiben mégis kiiktatnák az adórendszerből az evát, a régi-új társaságiadó-alanynak egy tételes leltár alapján nyitó- mérleget kellene csinálnia – ha a számviteli törvény hatálya alá tartozik, könyvvizsgálót is be kell vonnia. Egy nyitómérleg elkészítése azonban nem annyira egyszerű: az evakör elhagyásának legkritikusabb része a tárgyi eszközök, vagyonelemek és készletek kezelése.

Ezek még az evás adóalanyiság előtt a rendelkezésre álltak, s külön procedúra volt azokat evakompatibilissá tenni. Amikor a vállalkozások beléptek az evakörbe, a tárgyi eszközöket lényegében ki kellett vonni a bevételszerző tevékenység alól. Az volt ennek a procedúrának a lényege, hogy az eszközök értékcsökkentését arányosítani lehessen: áfaalany vállalkozásként alkalmazható volt az értékcsökkentés, evásként viszont már nem. Vagyis arányosan, az amortizációnak megfelelően meg kellett osztani a még nem evás és a már evás időszakot.

A visszatérésnél ugyanezt a játékot kell eljátszani a cégeknek, csak éppen fordítva: az eszközöket szerepeltetni kell a könyvekben, az evás időszakot azonban arányosan elszámoltnak kell tekinteni. Vagyis az értékcsökkenési időszakból le kell vonni az evás (és az azt megelőző, korábban már rendezett) időszakot, majd a maradék hónapokra továbbra is érvényesítheti a vállalkozás az amortizációt (ez azok esetében, akik az eva indulásának első éveiben léptek be egy már akkor meglévő tárgyi eszköz birtokában, természetesen már idejétmúlt állapot, de a később belépők egy jövő évi megszüntetés esetén még érintettek lehetnek).

Emellett a tárgyi eszköz forgalmi értékét a megőrzött számla alapján kiszámítva szerepeltetni kell a könyvekben. Ezeknek az eszközöknek az értékét természetesen már nem lehet költségként szerepeltetni.

Az arányosított értéken szerepeltetett eszközök mellett a nyitómérlegben fel kell tüntetni a követeléseket (a kiállított de még ki nem egyenlített számlák összegét), valamint a nem evás időkre visszanyúló céltartalék és adott esetben az elhatárolt veszteség összegét. Marginális, de azért elképzelhető, hogy a vállalkozásnak a készleteit is szerepeltetnie kell a mérlegében. Ez csak a beszerzési számla ellenében lehetséges, anélkül ugyanis nem lehet kimutatni az eredményt.

Amellett, hogy az eszközállomány ismételt visszahozása jelentené a legnagyobb gondot, egy sor olyan elem is van, ami nem lenne egyértelmű az eva megszűnése után – mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Nincs meghatározva az áfabeli megítélése például a számlázott, de még be nem érkezett bevételeknek, vagyis nem teljesen egyértelmű, hogy egy olyan összeget, amelyet még evásként tervezett a cég, de már nem evásként realizál, hogyan tud kezelni. Arról nem is szólva, hogy az eva öt éve működik, s arra is külön gondolni kellene, hogy az elévülési szabályokat miként lehet alkalmazni.

Szakértők szerint borítékolható, hogy 2009-ben még semmiféleképp nem lehet kihúzni az adók listájáról az evát. Kérdés továbbá, hogy az APEH kapacitásait mennyire terhelné le az adóév végén az áttérés miatt jelentkező mintegy 100 ezer evás papír- vagy elektronikus ügyeinek kezelése.

Forrás: napi.hu

---