Kapcsolt vállalkozások 2013. évi iparűzési adója

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2013. évi változása alapvetően a helyi iparűzési adó alapjánál a nettó árbevételt csökkentő egyes tételeket korlátozza. Ez egy nagyon lényeges módosítás volt, amely a kapcsolt vállalkozásokat is érinti.

A 39.§ (6) bekezdésének kissé bonyolult megfogalmazása szerint, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az iparűzési adó alapját

• az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele
• és az összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként

állapítják meg. Az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata.

Ezt a módszert csak azoknak az adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások nettó árbevétele az 500.000.000 forintot meghaladja, akkor az elábé és a közvetített szolgáltatások korrekcióját is végre kell hajtani.

Példa:

A számításokat ezer forintra kerekítve végezzük el a példában, de ne feledjük, hogy az iparűzési adóbevallást forintban kell kitölteni!

alapadatok:

megnevezés	Pubci Kft	Havas Bt	Pici Kft
nettó árbevétel	40.000.000	10.000.000	38.000.000
anyagköltség	15.000.000	100.000	1.000.000
elábé	21.000.000	1.000.000	30.000.000
közvetített szolg.	0	6.000.000	4.000.000
alvállalkozók	2.000.000	0	0
elábé+közvetített szolg. összesen	21.000.000	7.000.000	34.000.000

A táblázat utolsó és első sorának összehasonlításából megállapítható, hogy az elábé+közvetített szolgáltatások együttes értéke meghaladja mindhárom kapcsolt vállalkozásnál a nettó árbevétel 50%-át. (Ha nem lenne ennyire egyértelmű, akkor a viszonyszámot ki kell számítani.) Ebből következik, hogy az idézett kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályt alkalmazni kell.

Ezt követően meg kell határozni, hogy az árbevétel adott sávjába mekkora összegű elábé+közvetített szolgáltatás tartozik. A három cég adatainak összesenjére végezzük a számítást.

összes árbevétel:  88.000.000 E Ft

összes elábé+közvetített szolgáltatás: 62.000.000 E Ft

Először a három kapcsolt vállalkozás összesített árbevételét fel kell osztani a törvény 39.§ (4) bekezdésében megszabott sávokba. Majd az elábé+közvetített szolgáltatás összesített összegét szintén felosztjuk a sávokba az árbevétel részaránya szerint.

az arány számítása= sávba jutó árbevétel : összes árbevétel

500.000 : 88.000.000 = 0,0057

19.500.000 : 88.000.000 = 0,2216

60.000.000 : 88.000.000 = 0,6818

8.000.000 : 88.000.000 = 0,0909

az elábé+közvetített szolgáltatás felosztása a sávok között

62.000.000 * 0,0057 = 353.400

62.000.000 * 0,2216 = 13.739.200

62.000.000 * 0,6818 = 42.271.600

62.000.000 * 0,0909 = 5.635.800

Végül ki kell számítani az iparűzési adóalapból maximálisan levonható elábé+közvetített szolgáltatás összegét a törvényben előírt százalékok szerint.

13.739.200 * 0,85 = 11.678.320

42.271.600 * 0,75 = 31.703.700

5.635.800 * 0,7 = 3.945.060

a számítás táblázatba foglalása

árbevétel sávok MD Ft	sávba jutó árbevétel E Ft	szorzó árbevét részarány	sávba jutó elábé+közv. szolg. E Ft	levonható rész %-a törv-ből	levonható elábé+közv. maximuma E Ft
0 – 500	500.000	0,0057	353.400	100	353.400
500 – 20.000	19.500.000	0,2216	13.739.200	85	11.678.320
20.000-80.000	60.000.000	0,6818	42.271.600	75	31.703.700
80.000-	8.000.000	0,0909	5.635.800	70	3.945.060
összesen	88.000.000	1	62.000.000	–	47.680.480

Ki kell számítani az értékesítés nettó árbevételének viszonyszámát cégenként, az összevont árbevételhez viszonyítva. Majd ennek a viszonyszámnak az alapján kell felosztani az előbbiekben kiszámított összevont elábé+közvetített szolgáltatás együttes összegét.

Pubci Kft árbevételének részaránya: 40.000.000 : 88.000.000 = 0,4545

a Pubci Kft-nél figyelembe vehető elábé+ közv.szolg.: 47.680.480 * 0,4545 = 21.670.778

Havas Bt árbevételének részaránya: 10.000.000 : 88.000.000 = 0,1136

Havas Bt-nél figyelembe vehető elábé+közv.szolg.: 47.680.480 * 0,1136 = 5.416.503

Pici Kft árbevételének részaránya: 38.000.000 : 88.000.000 = 0,4319

Pici Kft-nél figyelembe vehető elábé+közv.szolg.: 47.680.480 * 0,4319 = 20.593.199

Végül összeállítjuk a három – egymással kapcsolt viszonyban lévő – cég iparűzési adóalapját ezer forintban):

megnevezés	Pubci Kft	Havas Bt	Pici Kft
nettó árbevétel +	40.000.000	10.000.000	38.000.000
anyagköltség –	15.000.000	100.000	1.000.000
elábé+közv.szolg. –	21.670.778	5.416.503	20.593.199
alvállalkozók        –	2.000.000	0	0
összes levonás	38.670.778	5.516.503	21.593.199
ipűz. adóalap  (E Ft)	1.329.222	4.483.497	16.406.801

 Láthatjuk, hogy a számítás levezetésének eredményeképpen előállhat, hogy a kapcsolt vállalkozások közül egyeseknél több iparűzési adóalap „képződik”, mintha önállóan – saját nettó árbevétel, illetve a saját nettó árbevétel csökkentő tételek alapján – állapították volna meg adóalapjukat. Így értelemszerűen más adóalanyoknál pedig kevesebb adóalap „keletkezik” a levonási korlátozás és a részarány miatt.

A 2014-es adóbevallásokról minden cikket megtalál gyűjtőoldalunkon.

Úgy tűnik a jogalkotó nem gondolt arra a lehetőségre, hogy a cégek egymás között esetleg rendezni kívánják az adókülönbözetet, amely az általános szabályok eltérítése miatt keletkezik.

---