1,3 milliárd forint áfát csalt el a szabolcsi számlagyár
Az ügy elsőrendű vádlottja terhelő vallomást tett három társára, így az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.
Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról.
Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Ezért fontos a könyvelő precizitása és körültekintő eljárása.
A bejelentési kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, melyeknek van kapcsolt vállalkozása és
a kapcsolt vállalkozással szerződést kötött, pénzmozgás történt, részére számlát állított ki vagy attól számlát fogadott be, tehát valamilyen formában gazdasági esemény történt a kapcsolt vállalkozással, vagy
a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnt, vagy
a kapcsolt vállalkozással 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történt
Mindhárom eset külön-külön bejelentési kötelezettséget keletkeztet. A bejelentést minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében külön-külön kell megtenni. Ha a kapcsolt vállalkozás is belföldi illetőségű, akkor a kapcsolt vállalkozásra is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, tehát mindkét belföldi félnél felmerül a bejelentési kötelezettség.
Melyik jogszabályban találjuk meg a bejelentési kötelezettséget?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §. (4) bekezdésének b. pontja szerint:
„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
…
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§. 9. bek. a) pontja szerint:
„A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”
Milyen határidővel kell megtenni a bejelentési kötelezettséget?
Mindig az adott – bejelentési kötelezettséget eredményező eseményt (változás hatályát) – követő 15 naptári napon belül kell a bejelentést teljesíteni.
Milyen nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget?
A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 17T201-es számú nyomtatványon, az 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás bejelentését a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni.
Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki határidőben be nem nyújtott bejelentésenként?
Az Art. 172.§-ban foglaltak szerint minden egyes határidőben be nem nyújtott bejelentés 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Nézzünk meg néhány példát!
Mulasztás oka |
Kiszabható mulasztási bírság |
3 kapcsolt vállalkozás elmaradt bejelentése |
1 500 000 Ft |
2 kapcsolt vállalkozás 15 napon túli bejelentése |
1 000 000 Ft |
1 kapcsolt vállalkozás elmaradt kijelentése (kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése miatt) |
500 000 Ft |
2 db 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás elmaradt bejelentése |
1 000 000 Ft |
Összes mulasztási bírság |
4 000 000 Ft |
Egy négy cégből álló belföldi cégcsoport tagjai egymással üzletelnek, de egyik cégnél sem teljesítették a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét. Mekkora összegű mulasztási bírsággal sújtható a cégcsoport emiatt?
Cégek |
Kiszabható mulasztási bírság |
1. cég |
1 500 000 Ft |
2. cég |
1 500 000 Ft |
3. cég |
1 500 000 Ft |
4. cég |
1 500 000 Ft |
Összes mulasztási bírság |
6 000 000 Ft |
Látható tehát a fenti példákból is, hogy a mulasztási bírságok összege halmozott mulasztás esetén akár több millió forint is lehet.
Ne felejtsük el, hogy a határidőn túl benyújtott bejelentés esetén is ugyanúgy kiszabható az 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Azonban ilyenkor mérlegelendő az Adóhatóság által (és erre adott esetben fel lehet hívni a figyelmet), hogy a társaság legalább feltárta és pótolta a hiányosságokat, a lehető legjobb hozzáállással járt el.
Be kell jelenteni az egyéni vállalkozót és a magánszemélyt is?
Egy gazdasági társaságnak (Bt., Kft., Zrt.) vagy egyéb szervezetnek, gazdálkodónak (alapítvány, szövetkezet, egyesület, ügyvédi iroda, stb.) vajon be kell-e jelentenie a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az alábbiakkal történő szerződéskötés, gazdasági esemény esetén?
– egyéni vállalkozás
– őstermelő
– belföldi magánszemély
– külföldi magánszemély
Az adóhatóság tájékoztatása szerint igen, mivel adózónak minősülnek a fentiek.
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt érinti-e a bejelentési kötelezettség?
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt nem terheli a kapcsolt vállalkozási viszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség.
Célszerű tehát – akár utólag is – felmérni a bejelentési kötelezettségeket és elmaradás esetén pótolni azokat az adóhatóság felé.
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
Az ügy elsőrendű vádlottja terhelő vallomást tett három társára, így az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta vele szemben.
Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!
Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!