Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.
Minden magyar vállalkozást érinthetik a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó bejelentési előírások, ezért fontos, hogy a könyvelők körültekintően és alaposan járjanak el akkor, amikor ügyfeleiket vagy a vezetőjüket tájékoztatják erről a témáról.
Ha nem 100%-ig biztos abban, hogy az Ön által könyvelt cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai, akkor az első és legfontosabb feladat ennek a kiderítése, és a vezetőség, tulajdonosi kör alapos nyilatkoztatása, tájékoztatása. Sajnos még manapság is sok könyvelő kezeli a kapcsolt vállalkozási témakört úgy, hogy erről a cég vezetőinek, tulajdonosainak kell külön szólnia a könyvelőnek, viszont ez nem mindig történik meg, mert ők sem tudnak róla, hogy ezt egyáltalán kellene említeniük a könyvelésért felelős személynek. Ezért fontos a könyvelő precizitása és körültekintő eljárása.
A bejelentési kötelezettség azokat a vállalkozásokat érinti, melyeknek van kapcsolt vállalkozása és
a kapcsolt vállalkozással szerződést kötött, pénzmozgás történt, részére számlát állított ki vagy attól számlát fogadott be, tehát valamilyen formában gazdasági esemény történt a kapcsolt vállalkozással, vagy
a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnt, vagy
a kapcsolt vállalkozással 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás történt
Mindhárom eset külön-külön bejelentési kötelezettséget keletkeztet. A bejelentést minden egyes kapcsolt vállalkozás tekintetében külön-külön kell megtenni. Ha a kapcsolt vállalkozás is belföldi illetőségű, akkor a kapcsolt vállalkozásra is vonatkozik a bejelentési kötelezettség, tehát mindkét belföldi félnél felmerül a bejelentési kötelezettség.
Melyik jogszabályban találjuk meg a bejelentési kötelezettséget?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. §. (4) bekezdésének b. pontja szerint:
„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz
…
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 17.§. 9. bek. a) pontja szerint:
„A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”
Milyen határidővel kell megtenni a bejelentési kötelezettséget?
Mindig az adott – bejelentési kötelezettséget eredményező eseményt (változás hatályát) – követő 15 naptári napon belül kell a bejelentést teljesíteni.
Milyen nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget?
A kapcsolt vállalkozások bejelentését és kijelentését a 17T201-es számú nyomtatványon, az 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás bejelentését a 40-es számú nyomtatványon kell megtenni.
Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki határidőben be nem nyújtott bejelentésenként?
Az Art. 172.§-ban foglaltak szerint minden egyes határidőben be nem nyújtott bejelentés 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Nézzünk meg néhány példát!
Mulasztás oka |
Kiszabható mulasztási bírság |
3 kapcsolt vállalkozás elmaradt bejelentése |
1 500 000 Ft |
2 kapcsolt vállalkozás 15 napon túli bejelentése |
1 000 000 Ft |
1 kapcsolt vállalkozás elmaradt kijelentése (kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése miatt) |
500 000 Ft |
2 db 1 millió forint feletti készpénzszolgáltatás elmaradt bejelentése |
1 000 000 Ft |
Összes mulasztási bírság |
4 000 000 Ft |
Egy négy cégből álló belföldi cégcsoport tagjai egymással üzletelnek, de egyik cégnél sem teljesítették a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségét. Mekkora összegű mulasztási bírsággal sújtható a cégcsoport emiatt?
Cégek |
Kiszabható mulasztási bírság |
1. cég |
1 500 000 Ft |
2. cég |
1 500 000 Ft |
3. cég |
1 500 000 Ft |
4. cég |
1 500 000 Ft |
Összes mulasztási bírság |
6 000 000 Ft |
Látható tehát a fenti példákból is, hogy a mulasztási bírságok összege halmozott mulasztás esetén akár több millió forint is lehet.
Ne felejtsük el, hogy a határidőn túl benyújtott bejelentés esetén is ugyanúgy kiszabható az 500 000 Ft-ig terjedő mulasztási bírság. Azonban ilyenkor mérlegelendő az Adóhatóság által (és erre adott esetben fel lehet hívni a figyelmet), hogy a társaság legalább feltárta és pótolta a hiányosságokat, a lehető legjobb hozzáállással járt el.
Be kell jelenteni az egyéni vállalkozót és a magánszemélyt is?
Egy gazdasági társaságnak (Bt., Kft., Zrt.) vagy egyéb szervezetnek, gazdálkodónak (alapítvány, szövetkezet, egyesület, ügyvédi iroda, stb.) vajon be kell-e jelentenie a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt az alábbiakkal történő szerződéskötés, gazdasági esemény esetén?
– egyéni vállalkozás
– őstermelő
– belföldi magánszemély
– külföldi magánszemély
Az adóhatóság tájékoztatása szerint igen, mivel adózónak minősülnek a fentiek.
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt érinti-e a bejelentési kötelezettség?
A magánszemélyt, egyéni vállalkozót, őstermelőt nem terheli a kapcsolt vállalkozási viszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség.
Célszerű tehát – akár utólag is – felmérni a bejelentési kötelezettségeket és elmaradás esetén pótolni azokat az adóhatóság felé.
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!